Szerző

Bozóky Balázs

Életkor: 39 év
Népszerűség: 39 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1180 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. november 6.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető vagy átdolgozható.

Címkék
Kedvencnek jelölték (6)

Bozóky Balázs

Karácsony a migrációban

Komámmal pontyért indultunk
Koppenhágában.
Szokatlanul langyos, meleg estét
kaptunk karácsony másnapjára
ködfátyolba csomagolva.

Már előre sejtettem,
nem lesz egyszerű
a tengeri herkentyűk paradicsomában
halászlének valót találni.
Csuka, harcsa, kárász...

Az édesvízi halakat a szmokingos parasztok
unokái nem fogyasztják.
Értetlenül hőkölnek meg az eladók,
néznek, mint a vett malac.
És én is nézek, hebegek-habogok...

(magamban már azon röhögök,
vajon a kocsonyához való farkat,
körmöt szilveszterre majd
se a muszlimoknál, se a
dánoknál nem találni)

De végül egy arabnál megakadt a szemünk:
"kápusta" - az biztos savanyú káposzta lesz!
Kettőt veszünk.
Egyet a lengyelek miatt,
egyet a régi jó vecsési emlékére.

És végre megvan a hallénk
éke, alapköve, egy lefagyasztott
setét színű hal.
Kínából jött, nílusi sügérféleség.
Nincs más, be kell érnünk vele.

És eszembe jut, milyen volt rég,
mikor minden jó egy karnyújtásnyira volt.
Kolbász, kenyér, paprika, szalonna,
ó, mily tortúrákon kell most végig-
mennem, hogy asztalomra kerüljetek...

Milyen fanyar, seszínű lett az életem,
a nyelvem, gondolatom, hazám illata,
s napfény nélkül,
Végzetem piramisát kártyavárként
dönti le a tornádó ez ember-sivatagban...

Bispebjerg, Nordwest Koppenhága, 2013. december 26.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Dorfmeister(szerző)2020. november 8. 15:29

@negyvenkilenc: a kocsonya nem jött össze!

Dorfmeister(szerző)2020. november 8. 15:29

@feri57: köszönöm!

Dorfmeister(szerző)2020. november 8. 15:28

@m.falvay: köszönöm!

Dorfmeister(szerző)2020. november 8. 15:28

@gypodor: szia Gyuri! Jól érzed! Lélektanilag komoly, nehéz idők lenyomata ez a pár versszak.

Dorfmeister(szerző)2020. november 8. 15:26

@Fenyhozo: :)

Fenyhozo2020. november 7. 10:43

Tetszett a vers, magyar gasztronómia nélkül valóban nehéz élni...

gypodor2020. november 7. 07:16

Milyen fanyar, seszínű lett az életem,
a nyelvem, gondolatom, hazám illata,
s napfény nélkül,
Végzetem piramisát kártyavárként
dönti le a tornádó ez ember-sivatagban...

Bár a humor meg van jelölve kategóriának, fanyar, szarkasztikus íze át is jött, mint az arab ''kápusta''-nak, én mégis a lélektanilag komoly oldalát és érzelmeidet érzem vers-asztalodon. A reggelem verse!!!!
Szívvel
Gyuri

m.falvay2020. november 6. 21:18

Remek határon túli élet helyzet leírás .
Szívvel olvastam .
Miki

feri572020. november 6. 19:57

Nagyon szép emlékezésversed Balázs
Nagy Szívvel olvastam
Feri

negyvenkilenc2020. november 6. 19:48

Remek vers! Remélem a kocsonya is összejött. Gratulálok!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom