Nélküled
Megláttalak, mikor a hosszú lépcsőn felfelé libbentél,
Tudtam, hogy érzed, szemem követ téged, észrevettél.
Odaérve az irodához halkan kopogtam neked,
Az ajtó kinyílt, egy tündért láttam benned.
Nem hagytam ki, mikor arra jártam, csak lássalak,
Ez szerelem volt, ha kicsit másként is alakult,
Amikor tehettem, mentem, vártam a pillanatot.
Csak néztelek, le nem vettem rólad szemem,
Találkoztunk éveken át, szívemtől nem távolodtál,
Csak egyszer, egyszer kellett volna, hogy letérdeljek eléd,
S kérnem, hogy örökkön legyél velem!
Nem tettem meg, azóta háborog a lelkem,
Szívem hagytam ott, dobbanása ma is sajdul,
Ezerszer újraélem a sok szép feledhetetlen pillanatot.
Mégsem érlek el téged, a legszebb álmom!
Sok-sok év, mi a boldogsághoz vezethetett volna,
Csak a megtört szív maradt, a sorsból okulva.
Hányszor, de hányszor lett azóta könnyes a szemem,
Hányszor szerettelek volna boldogan ölelni téged!
Olyanná lett minden, mintha kiszakították volna szívem!
Csak az élni akarás, a céltalanság bolyong nélküled!
Emlékül Neked!
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
SzHGy2020. december 13. 00:30
Kedves István gyönyörű beteljesületlen szerelem. Ez így lett olyan csodálatos mert csiszolatlan gyémántot tartottál meg magadnak. A plátói szerelem hatalma. Nagyon nagy szívet hagyok mellé. Sok szeretettel Gratulálok hozzá.
Gyöngyi
moca600(szerző)2020. december 12. 20:34
Leslie2016, babumargareta01,molnarne, asztalos-sly, lenartanna, ditte142, feri57, Fellah73, John-Bordas,
Köszönöm szépen, hogy olvastátok, és véleményt mondtatok
ISI
Leslie20162020. december 11. 09:42
Nagyszerű vallomás versed szívvel olvastam.
László
babumargareta012020. december 11. 09:05
Csodálatos vallomás!
Szívvel olvastam! Meghatóan szép!
Gratulálok szeretettel...Babu
molnarne2020. december 10. 21:26
Nagyon szép vallomás szívet érdemel szeretettel gratulálok:ICA
flagranti-poeta2020. december 10. 20:35
Gratulálok barátom.
lenartanna2020. december 10. 16:25
Nagyon szép vallomásodat szívvel, szeretettel olvastam, Kedves István!
ditte1422020. december 10. 06:44
Kedves István!
Nagyon erős vers!!!
De nagyon tanulságos is, főleg a fiatalok
tanulhatnak élettapasztalatodból!
Ez az érzés bizony végigkíséri az ember életét.
Óriási szívvel, szeretettel gratulálok:
Erzsébet
''Nem tettem meg, azóta háborog a lelkem,
Szívem hagytam ott, dobbanása ma is sajdul,
Ezerszer újraélem a sok szép feledhetetlen pillanatot.'' !!!
feri572020. december 10. 06:33
Gyönyörű, nagyon szép alkotásod István
4. Szívvel olvastam
Feri
Fellah732020. december 10. 03:54
Remek vers..
Gratulálok.
Gyula...
John-Bordas2020. december 9. 22:35
Komoly vers, érdekes lenne tudni hány éves voltál akkor,hogy nem volt merszed a veszteshez de a nyereshez sem,nagy szívet hagytam versednel szeretettel ölel János