Szerző
Papp Gyula

Papp Gyula

Életkor: 69 év
Népszerűség: 124 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 163 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. december 17.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (28)

Papp Gyula

Összecsuszamlások

Agyamba késeket szúrt a fény.
Ráeszméltem, hogy elmentél.
Azt mesélted mindég élvezettel,
milyen gyönyörű lesz majd a reggel.

Reggel.
Nézem a felkelő Napot.
Az ablaknál állok.
Lám, megint itt vagyok.
Telnek az évek. Időm egyre fogy.
Remény.
Ez a nap az, amit még megkapok.

Ott ragadtam valahol a megoldatlan múltba`.
Görgetem történetemet galacsinba gyúrva.
Nekifeszülve. Ganajtúró bogár módra.

Akkor még minden csoda volt.
Éreztem, melegen süt ránk a Hold.
Fülemben zsongtak dallamok.
Nekem énekelték az angyalok.
Hittem. Majd örökké Veled vagyok.
Mintha csak Mienk lett volna a világ.
Minden, ami jó. Gyertek csak! - Ránk kiált.
Pőre bőröm alatt lüktettek az erek.
Lelkem mélyén vibrált a neved.

Emlékszem Rád. Bárcsak ne tenném.
Nem jutna eszembe a veszteség.
Talán el sem hiszed.
Még mindég szeretlek.
Belém égett a neved.

Nézek az urnasírra.
Onnan nem jössz vissza.
Porként ott vagy valahol.
De Te! - már nem vagy sehol.
De hát pont Te?
Ki nekem voltál valaha teremtve.

Szavaid valahol bennem égnek,
de hihetek-e? - a régnek.
Minden, mi volt. Valahol ott rohad.
A jelen is mögöttünk marad.
Az is koporsóba hullik.
Az ember meg belenyugszik.

Szembefordulva az emlékeimmel,
csatáim vívom az emlékezettel.
Minden, amit annyira vártam
és hittem, a szívembe zártam.
Egyszerűen elsikkadt. Eltűnt valahol.
Fülemben a vér lüktetve dobol.
Szánalmas.
Mit soha meg nem találtak a vágyak,
most azt keresem konokul.

Sosem volt vértem.
Hogy nem öltek meg,
még most sem értem.
Valahol,
a tér és az idő végtelenében.
Tán? - öltem is érted.
Van ilyen rémképem.
Létezhet?

Máig sem értem az egészet,
hogy pont Te lettél a végzet.

Lelkem sérült, mikor elvesztettelek.
És persze, hogy nincs róla látlelet.
Vonzott a Nap, a Csillagok.
Mégis itt, a Földön vagyok.

A jövő lecsap ránk, mint a kobra.
Tán emlékszünk majd a szebb napokra.

Este van.
Nézem a lenyugvó Napot.
Ágyamban fekszem.
Még mindég itt vagyok.

U. i.:
A tisztaság köröttünk piszokra vált.
Örömeink legyőzi a sivárság.
Füstté válnak majd a lelkünkben égő dalocskák,
és a kavargó széllel messze száll... csak egyre száll.

2020. december 7.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


AkarkiGyula(szerző)2020. december 28. 17:31

Köszönöm Miki. Való igaz, most mindenkit a jövő foglalkoztat. És nem úgy, mint még tavaly is, hogy, - mi lesz szilveszterkor? - hogy indul az év? Most sok ember rettegi a jövőt, a pandémia miatt. Én is kívánok, minden jót az elkövetkezendő esztendőben, erőben, egészségben.
ü

Mikijozsa2020. december 28. 10:56

az emlékek nem félemletesek de a óvő már szinte az most valahogy csak erre gondolunk, de ne így legyen gratula versedhez szívvel szeretettel boldog új évet

AkarkiGyula(szerző)2020. december 23. 14:41

Kedves Társaim a Poeton!
@John-Bordas: @feri57: @donmaci: @Golo: @536771: @kokakoma: @41anna: @Metta: @virginas_andras: @Eci: @SzaipIstvanne: @B...yL...o: @anci-ani: @orok.szerelem55: @editmoravetz: @Kicsikinga: @Leslie2016:
rojamsomat:
@gypodor: @rildi: @babumargareta01: @111111: @tomorg:
@kicsikincsem:

Elnézéseteket kell kérnem, hogy ilyen szomorúsággal telt emlékverset tettem fel. A limbikus, vagy határkérgi rendszer miatt van az egész. Ő a felelős, a közérzetünkért, a jó vagy rossz hangulatunkért, az indulati reakciókért. Nagy szerepe van az emléknyomok rögzülésében is, és ezek az emlékek rendre előjönnek. Főleg ilyenkor, amikor reggeltől estig szürkületi idő van. Hozzájön a kevés fény okozta depresszióra hajlamosító időhöz a bezártság, ami fokozza ezt az egész nyomott hangulatot. Szóval, összecsuszamlott bennem is sok dolog, amitől, mondhatni nem vagyok boldog. Tudom, az emberiség nagy részénél jelentkezik a depresszió valamilyen mértékben (keveseknek okoz depressziót a jó idő). Most joggal mondjátok: ha, mindezt tudod nagyokos, - miért raksz fel ilyesmit? Ez jött elő az emlékekből. Sajnálom.
Kívánok Nektek áldott és békés karácsonyi ünnepeket, és természetesen boldog újesztendőt is, erőben és egészségben. Tartsatok ki! Már hosszabbodnak a nappalok.
ü

AkarkiGyula(szerző)2020. december 23. 14:38

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

kicsikincsem2020. december 22. 15:46

Szívvel 💗 olvastam a sorok között... gratulálok.
Ilona🌲

tomorg2020. december 20. 14:50

Megható alkotás,
szívvel olvastam versedet, gratulálok,
szeretettel...
Gábor

1111112020. december 19. 08:32

Szomorún szép a versed kedves Gyula,megborzongatja az olvasó lelkét,vannak időszakok,amikor még fájdalmasabban éljük meg a veszteséget,szeretettel hagyok szívet. Piroska

babumargareta012020. december 18. 21:34

Megható, szenvedő soraid szivet érintenek!
Sok szeretettel ,olvastam csodásan megírt
alkotásodat!
Gratulálok szívvel....Babu

rildi2020. december 18. 07:25

Mélyen megérintettek soraid, kedves Gyula!
Fájdalmas de nagyon bölcs gondolataidat remek versben hoztad el - gratulálok!
Szeretettel: Ildi

gypodor2020. december 18. 07:20

A jövő lecsap ránk, mint a kobra.
Tán emlékszünk majd a szebb napokra.

ERŐS ÉS KIFEJEZŐ
19.
Gyuri

rojamsomat2020. december 18. 07:03

Szívszorító szép szomorúság!
Szívem veled!
Szeretettel,,,,,Tamás

Leslie20162020. december 18. 05:24

Szomorú versed nagy szívvel olvastam.
László

Kicsikinga2020. december 18. 02:43

Jól megríkattál!
Nagyon szép verset tudott írni a szomorúság!

editmoravetz2020. december 17. 20:21

Kedves Gyula!

Emlékező versednél szeretettel időztem.
Még akkor is, ha szomorú.

Szállnak ...

Szívvel: Edit

orok.szerelem552020. december 17. 19:36

Kedves Gyula!
Szívetérintő, megható emlékezés, csodás versben megírva!
Szívet hagyva szívből gratulálok!
Margit

anci-ani2020. december 17. 19:11

''Szembefordulva az emlékeimmel,
csatáim vívom az emlékezettel.
Minden, amit annyira vártam
és hittem, a szívembe zártam.
Egyszerűen elsikkadt. Eltűnt valahol.
Fülemben a vér lüktetve dobol.''

Megható szép szomorú emlékező versedhez kedves Gyula
szívet hagyok őszinte elismeréssel:
Anci

B...yL...o2020. december 17. 18:50

Gyula, nagyszerű verset írtál. Veled szálltam a kavargó széllel. Remek volt.
L.

SzaipIstvanne2020. december 17. 18:30

Kedves Gyula! Szomorú, mégis remekül megírt emlékező
versednél szivet hagytam.
''Máig sem értem az egészet,
hogy pont Te lettél a végzet.
Lelkem sérült, mikor elvesztettelek.
Éspersze, hogy nincs róla látlelet.'' Nincsen, ezt magunk érezzük csak.

Békés, boldog Karácsonyi Ünnepeket kívánok.

Mária

Eci2020. december 17. 18:22

Kedves Gyula! Remek versedhez szívből gratulálok! Nagy szívet hagyok! ÁLDOTT KARÁCSONYI ÜNNEPEKET kívánok! Szeretettel Edit

virginas_andras2020. december 17. 18:07

''Este van.
Nézem a lenyugvó Napot.
Ágyamban fekszem.
Még mindég itt vagyok.''

Ilyenkor nincsenek szavak...

Metta2020. december 17. 17:59

Kedves Gyula!
Fájón szép, művészien megírt alkotás.
Szívvel, elismeréssel gratulálok.
Szeretettel kívánok Boldog Karácsonyt.
Margit

41anna2020. december 17. 16:46

''Emlékszem Rád. Bárcsak ne tenném.
Nem jutna eszembe a veszteség.
Talán el sem hiszed.
Még mindég szeretlek.
Belém égett a neved.''

7szív) Tetszett!

Melinda

kokakoma2020. december 17. 16:38

Tiszteletem ,és szívem a versedért. János

5367712020. december 17. 16:00

Mehgató, szívet tépő, de szép emlékezés!
Együttérző szívvel:
József

Golo2020. december 17. 15:29

Elnézést a melléütésekért!

Golo2020. december 17. 15:29

Drága Gyula!
Nem egyszer olvastam el a versed, ameky a múlt a jelen és a jövő dala.

Csodás alkotás.
Úgy a szívembe mart, mert valahogy a WSors kereke sokunknak kevesebb ezt és több azt adott.

Szeretettel kívánok Kellemes Karácsonyt.
Versed szépségéért adom a 3. szívet.
Mila

donmaci2020. december 17. 14:18

Szomorú versedet szívvel olvastam: Józsi

feri572020. december 17. 13:59

Szomorú, nagyon szép szívhez szóló alkotásod nagyon tetszik Gyula.
Nagy Első szívvel gratulálok
barátsággal
Feri

John-Bordas2020. december 17. 13:59

Gyula!Versed abszolút knockout!!Ez lett a napom verse!Ezt többször is olvasni kell.A kendőzetlen fájdalom egy a realitást istenitő ember szájaból hallani ilyen művészi fokon meztelen gyönyörűség,óriási vers Gyula,le a kalappal testvér,ölellek szeretettel János,kívánunk békés ünnepet nektek,Zsuzsa,János

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom