Szerző
Kacsó András

Kacsó András

Életkor: 63 év
Népszerűség: 77 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 144 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. december 20.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (21)

Kacsó András

A rózsák tudják...

A rózsák tudják a telet,
szirmukat mégsem ejtik el,
jár érte bók és tisztelet,
lényük sok rontást elvisel.

Tavasz, nyár, ősz bimbót terem,
magányuk mégis télbe néz,
esküvő, lugas, cinterem,
világuk érzelem, penész.

Szerelem, bánat bujdokol,
illat, tövis társítva jár,
birodalmuk menny és pokol,
s lelkem egy bántott rózsavár.

Dér-csókolta, márvány-vörös,
növekvő, néma fájdalom,
sorsunk törékeny és közös,
dajkálná didergő dalom.

Jéggé fagyhat mosoly, szirom,
a remény nem ismer havat,
öröm-tüske vagy őszi rom,
ki holtáig virág marad.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Fellah732020. december 30. 20:19

Kedves András.
Csodaszép vers.
Szívvel olvastam.
Gyula...

AndrasKacso(szerző)2020. december 28. 06:39

@Callypso: Én is épp ezt figyeltem mag. Köszönöm kedves Anna.

Callypso2020. december 27. 07:27

Még ilyenkor, tél idején, a fagyban is sokszor látni a kerti rózsalugasokon egy-egy ott maradt, kinyílt, de egyben el is száradt virágot... Gyönyörű ez a versed is, jó volt megállni mellette! Szeretettel gratulálok, kedves András! (:

kicsikincsem2020. december 22. 14:45

Nagyszerű vers, szívvel 💗 gratulálok.
Ilona🌲

madaras2020. december 21. 19:31

....de szép:

''Dér-csókolta, márvány-vörös,
növekvő, néma fájdalom,
sorsunk törékeny és közös,
dajkálná didergő dalom.''

ritka szép versedhez szeretettel, szívvel gratulálok

Pflugerfefi2020. december 21. 10:09

Csodàs soraidban érzelmeid
is helyet kaptak, a rózsához hasonlitva!
Nagy szív alkotàsod mellett!
Feri.

Leslie20162020. december 21. 09:33

Nagyon tetszik a versed. Gyönyörű lírai alkotás.
Szívvel.
László

m.falvay2020. december 20. 22:08

Kedves , melankolikus természeti képek .
Szívvel Miki

ditte1422020. december 20. 17:47

Kedves András!

Különös mélabús hangulatot érzek a versedből,s a nagyon finom árnyalatok lenyűgöznek, s ezek a megfogalmazások nagyon is illenek a rózsához, és igen ez a kettősség:
''Szerelem, bánat bujdokol,
illat, tövis társítva jár,
birodalmuk menny és pokol
s lelkem egy bántott rózsavár.!!!
De szép költői kép!
Megemelem a kalapom,
igazi költészet,ilyen verset alkotni a rózsáról!!!
Óriási szívet hagyok, szeretettel olvastalak most is:
Erzsébet

ÁLDOTT, BÉKÉS KARÁCSONYT!

CD57.sz2020. december 20. 17:10

Egyedi szépségű soraidat
tetszéssel, szívvel olvastam.
Gratulálok versedhez: Klári

pete572020. december 20. 17:05

''Jéggé fagyhat mosoly, szirom,
a remény nem ismer havat,
öröm-tüske vagy őszi rom,
ki holtáig virág marad.''

Remek vers ez is, gratulálok!
Szívvel:
Margit

rojamsomat2020. december 20. 16:14

''Jéggé fagyhat mosoly, szirom,
a remény nem ismer havat,
öröm-tüske vagy őszi rom,
ki holtáig virág marad.''

Nagyon szép, meghatóan remek!
Gratulálok nagy SZÍVVEL kedves András!
Boldog Karácsonyt!
Szeretettel,,,,,,Tamás

5206162020. december 20. 15:15

Nagyon szép versedhez szívet hagytam. Meghitt Karácsonyt. Sándor

gypodor2020. december 20. 14:50

Egyedien szép vers
szívvel
Gyuri

S.MikoAgnes2020. december 20. 13:01

''Szerelem, bánat bujdokol,
illat, tövis társítva jár,
birodalmuk menny és pokol,
s lelkem egy bántott rózsavár.''

Szívem szorul szépségétől,kedves András.
Lelkembe láttál...
Elismerő nagy szívvel:
Ági

John-Bordas2020. december 20. 12:33

Huu ez nagyon szép lett András,gratulalok hozza szivvel,szeretettel,ölel János

kokakoma2020. december 20. 11:43

Szívvel gratulálok, és erősítem versedet: Nálunk is sok bimbó van még, és van ami már nyílik. Áldott Karácsonyt. János

rildi2020. december 20. 10:57

''Jéggé fagyhat mosoly, szirom,
a remény nem ismer havat,
öröm-tüske vagy őszi rom,
ki holtáig virág marad.''
Meghitten lírai alkotásodat nem győzöm eleget csodálni, kedves András!
Szeretettel gratulálok: Ildi

ereri2020. december 20. 10:43

''magányuk mégis télbe néz,''

''Dér-csókolta, márvány-vörös,
növekvő, néma fájdalom,
sorsunk törékeny és közös,
dajkálná didergő dalom.''

''a remény nem ismer havat,''

Gyönyörű párhuzammal érzékeltetted a mulandóságot kedves András! Meg- és elragadó soraid mellett nagy-nagy szívem - szeretettel, tisztelettel: E. E.

feri572020. december 20. 10:31

Nagyon szép természetversed András
Első szívvel olvastam
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom