Szerző
Vers

A verset eddig 10618 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2009. október 27.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (3)

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Hosszúfalusi Hoporty

Emlékül nagymamámnak

Kertből volt a vessző,
mivel a nadrágom,
emlékszem, hogy kikapott
azon a szép nyáron.

Sújtása, nem csak nekem
nagymamámnak is fájt.
Megsirattuk mindketten,
szökésem ily dolgát.

Ugrottam az úton,
ríttam a suhintást.
Eltáncoltam hazáig,
a Monti csárdást.

Nem értettem, miért
kell így velem bánni?
Pedig én csak jóanyámat,
kívánkoztam látni

Vendégségben volt,
barátnője várta,
ezért hagytam ómamám,
a kiskertben hátra.

Nyargaltam az úton.
Rögtön hamarjába,
bátyám küldte ősöm,
csúfos elfogásra.

Megfuttattam jócskán,
Bár! hat év volt javára,
végül mégis Ő nyert,
szívem bánatára.

Kimért lassú léptel,
most érkezett mamám.
Úgy éreztem nincsen,
se Istenem, se Hazám.

Bánta Ő is sorsom,
de már mindhiába.
Zokogtuk a tettem.
Mind. A kisszobába.

Elszálltak az évek,
fiam is van mára,
ránézek és így gondolok,
drága nagyanyámra.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Hoporty(szerző)2013. november 4. 23:37

Köszönöm hozzászólásodat. Nem is reméltem, hogy érkezik ennyi idő elteltével is véleményezés egy-egy versre. :)

zsuzsa22013. november 3. 20:37

szép! léleksimogató!!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom