Szerző
Antal Zita Boglárka

Antal Zita Boglárka

Életkor: 17 év
Népszerűség: 29 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 139 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2021. január 17.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers nonprofit céllal, a szerző és a Poet.hu megjelölésével szabadon átdolgozható.

Címkék
Kedvencnek jelölték (5)

civisvarosi, feri57, Kissimi21, varadics, 1 láthatatlan tagunk

Antal Zita Boglárka

A móló végén

A móló végén vársz rám,
mögötted a Nap ragyog.
Melletted ott áll apám, anyám,
s a lábad körül pipacsok.

Felszegett fejjel, mosolyogva,
lassan felétek ballagok.
Ekkor visszanézek az élő rokonokra,
s hangosan megszólalok: "Maradhatok?"

"Menned kell..." - hallom bátyám hangját,
"Hagyd itt ezt az unalmas bandát!"
"Régóta várunk már..." - folytatja nővérem,
"Gyere, Csigusz! Kártyázzunk napfényben!"

"Viszlát!" - köszönök el az élőktől,
és lassan a véghez sétálok.
"Elköszöntél a barátnőktől?"
Bólintok, majd együtt elhagyjuk a világot.

2020. július 22.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Eleonora04(szerző)2021. január 18. 11:11

@feri57: Nagyon szépen köszönöm! :)

feri572021. január 18. 06:06

Szomorú búcsúversed igazán meglepett, ilyen fiatalon ilyen komoly dolgot írtál.
Nagy Szívvel gratulálok Zita
Tisztelettel
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom