Szerző

Franz Mercury

Népszerűség: 67 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 196 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2021. január 18.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (24)

Franz Mercury

A harmat

Harmatcseppek, üres vágyak,
térdig érő homály,
üres, süppedt árnyak látnak ködös, mocskos homályt,
eltűnt falak, bontott vágyak, elmúlt egy tánc...
Falak jöttek, falak mentek, eljött egy tánc...

Harmatcseppek, lázas vágyak,
égig meredt homály,
aszfalton elterült, ködbe zárt magány,
letűnt korok, bontott vágyak, elvadult homály,
macskák ködben lábnyomot hagytak, megfagyott nyár!

Harmatcseppek, ködös tájak,
fellángolt a homály,
végtelen pályaudvaron hangos magány,
korbácsolt múltak, hideg vágyak, megfagyott virág,
nézem a macskát a ködben, eltűnik lassan a homály...

2012. július 24.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Metta2021. január 26. 23:54

Egyedi, nagyszerű versed szívvel olvastam.
Szeretettel gratulálok
Margit

tomorg2021. január 24. 09:07

Egyedi vers, remek sorokban,
szívvel gratulálok,
Gábor

Eci2021. január 20. 18:47

Kedves Franz! Nagy szívet hagyok versednél, szeretettel Edit

hangyasi2021. január 19. 17:02

''végtelen pályaudvaron hangos magány''

Kedves Franz!

Egy sorban benne van minden, egy mely rengeteg dolgot mond el.
Szívből gratulálok!
Franzosan egyedi lett!

lnagypet2021. január 19. 12:00

Harmatcseppek üvegén át felsorakozó érzelmek, történések, múltidézés
mind-mind varázslatos kép!
A nap egyik gyöngyszeme Franz, szeretettel. Z Nagy L

szalay2021. január 19. 09:18

Kedves Franz,versed hasonlit egy szinpadi diszlethez,oly gyorsan változnak a képek, gratulálok István (21)

TURIKARI682021. január 19. 07:42

'' végtelen pályaudvaron hangos magány''
Szívvel olvastam Franz.

Leslie20162021. január 19. 07:30

Tetszik a versed.
Szívvel olvastam.
László

gypodor2021. január 19. 07:18

végtelen pályaudvaron hangos magány,
korbácsolt múltak, hideg vágyak, megfagyott virág,
nézem a macskát a ködben, eltűnik lassan a homály...

EGYEDI
Tetszik
18.
Gyuri

kicsikincsem2021. január 19. 06:33

Egyedi, remek versed szívvel olvastam, gratulálok.
Ilona

1-9-7-02021. január 18. 22:51

eltűnt falak, bontott vágyak, elmúlt egy tánc...
Falak jöttek, falak mentek, eljött egy tánc... kiváló szívszorító versedhez szívvel szeretettel elismeréssel gratulálok Anikó

SzaipIstvanne2021. január 18. 22:10

Kedves Franz! Ma ez a második vers, amihez azt kell írjam,
kicsi vagyok hozzá, hogy véleményezzem. Művészi, remek alkotás,
melyet többször elolvastam, lenyűgözött. Szivvel gratulálok és
még többször visszatérek hozzá.
Mária

CD57.sz2021. január 18. 21:33

Elismeréssel, szívvel olvastam
kiváló soraidat:
Klári

donmaci2021. január 18. 20:45

Nagyszerű alkotásodat szívvel olvastam. Józsi

Fresh2021. január 18. 18:40

Kedves Franz nagyon erős verset hoztál. Gyönyörű sorok, az emlékek, ahogy előtörnek, nagyon kifejezően, őszintén írtad le. Nagy szívet hagyva szeretettel gratulálok. Edit

ditte1422021. január 18. 18:22

Kedves Franci!

Feltolult emlékek, keserű érzések, mintha csak álmodban bukkantak volna fel, a maguk zaklatottságában, mégis nagyon plasztikusak eleven képek.
(Vannak olyan életképeink amelyek visszajárnak, hívatlanul is,
ezzel én is így vagyok, aztán az élet mást hoz és egy időre megint a tudat alá kerülnek.
Amúgy is elég kaotikus Amerikában a helyzet,
csak nehogy polgárháború törjön ki!)

Én most a havas tájat, itt az Alföldön nagyon imádom!
Na most még egyszer elolvasom,
talán már kezdem kapiskálni!
Sokkal többet fejez ki, mint elsőre gondoltam volna!

Remek !!! Abszolut kifejező!
Harmatcseppek, lázas vágyak
égig meredt homály,
aszfalton elterült, ködbe zárt magány. !!!
Most veszem csak észre, remek a szerkesztés is:

''Harmatcseppek, üres vágyak,
térdig érő homály,'' !!!!
Harmatcseppek, lázas vágyak
égig meredt homály,'' !!!
Harmatcseppek, ködös tájak,
fellángolt a homály. '' !!!! Úgy érzem ez a fő mondanivaló!
Mintha a növekvő homály megelevenedne- fellángol- végül
valami változásba csap át! De nem tudni mire válik!
NAGYON FAJSÚLYOS! NAGYON ERŐS VERS! ÓRIÁS SZÍV!
Számomra megrendítő is volt!
Szeretettel, elismeréssel gratulálok:
Erzsi néni

5367712021. január 18. 17:52

Az emlékek és a vágyakozás együttes jelenléte teszik lendületessé, érdekessé, ugyanakkor kicsit titokzatossá is a verset! Remekül,őszintén, kendőzetlenül megírtad, amihez szívvel gratulálok!
József

John-Bordas2021. január 18. 17:38

Mint egy szurrealista festmény, érdekes és gondolkodtato, szívvel olvastam ölel János szeretettel

anci-ani2021. január 18. 17:36

''Harmatcseppek, lázas vágyak,
égig meredt homály,
aszfalton elterült, ködbe zárt magány,''...

A homály és a harmatcseppek napsugárral tovatűnnek...
úgy a homály is végül a fényre változik...
Kedves Franz, szomorúságában is szép versedhez
szívvel gratulálok!
Anci

feri572021. január 18. 16:58

Csodálatosan szép sorok, művészien megformált alkotás .
Nagy Szívvel gratulálok
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom