Vágylidérc
Gyöngy
gurul
hátamon,
mikor itt vagy.
Borzongás feszít,
reszket az idő,
mikor elmész.
Elmém vész,
ha nem
jössz.
Jó
volna,
mint régen,
élni-halni,
hajótöröttet
játszani - s még
egyszer téged
ép bőrrel
úszni
meg.
A
forró
vágy önt el.
Szüntelen a
lépteid hallom.
Emlékeimbe
beoson a
sejtelmes,
pikírt
nesz.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
hara.mya2021. április 30. 21:47
tetszik.
oleles, maia
kicsikincsem2021. január 21. 13:35
Különleges... szívvel gratulálok.
Ilona
Leslie20162021. január 20. 07:56
Nagyszerű alkotás.
Szívvel jelőltem.
László
CD57.sz2021. január 20. 06:52
Tetszéssel, szívvel olvastalak,
gratulálok versedhez:
Klári
1-9-7-02021. január 19. 18:51
Gyönyörű szép versedhez szívvel szeretettel gratulálok Anikó
sosjudit2021. január 19. 18:02
Gyönyörű vágyakozásversed István
Szívvel olvastam.
MarcziM.Mathias2021. január 19. 16:03
Szuper!!
Szív, figyelő!
Mathias
Czirbela2021. január 19. 15:26
Nagyon tetszik!
Szívvel és figyelővel!
Béla
feri572021. január 19. 14:40
Gyönyörű vágyakozásversed István
Szívvel olvastam.
István,nagy szeretettel látlak én is az új versemnél
Tisztelettel
Feri
S.MikoAgnes2021. január 19. 14:32
Beleborzongtam oly gyönyörűt írtál a kedvenc versformáddal!
Neked is szól ,-mint nagy elismerődnek,- az önironikus versem!
Tiszteletteljes szeretettel adom a szívet:
Ági