Vigh Attila (Zetor)

Fekete démon

Te gyönyörű, fekete démon,
Szívem érted dobog titkon.
Nem kéne, hogy így legyen,
De nem tudja, mit tegyen.
Én fognám, kitépném helyéről,
És feléd nyújtanám reményből!
Ott dobogna a kezemben,
Szerelmet látnál a szememben!
Neked adnám minden dobbanását,
Vérem minden cseppjének hullását!

Te gyönyörű, fekete démon,
Álmomban ott állunk egy hídon.
Egyik végén én, a másikon Te,
Rosszul látlak, az éj oly fekete!
Közelednék, de Te távolodsz,
Szívem a halálba hajszolod.
Pedig látod, itt van a kezemben,
Nem tudom, mi jár a fejedben.
Szívem ha szeretnéd, megtartod,
Ha nem, majd messzire hajítod.

Te gyönyörű, fekete démon,
Hagyd, hogy kapjalak derékon!
Eltáncolok veled a pokolba,
Lelkem sem lesz romokban.
Tiéd lesz szívem minden érzése,
Enyém egy démon csábító nézése.
Mi az első pillantásra rabul ejtett,
Mibe egyből szerelmes lettem!
Ez az érzés azóta sem múlik,
Vérem és könnyem érted hullik!