Szerző

Horvát Jánosné

Életkor: 66 év
Népszerűség: 186 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 198 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2021. január 30.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers nonprofit céllal, a szerző és a Poet.hu megjelölésével szabadon átdolgozható.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (34)

Horvát Jánosné

Menekülés

Mérhetetlen nagy volt elkeseredésem,
amikor kerekesszékbe kényszerültem,
nem élet ez, mindig ez járt az eszemben,
minden gondolatommal kimenekültem.

Ki, ki a székből, ki a szabadba,
lépni, járni, futni, ezt akartam,
nem kényszeríthet az élet hurokba,
tennem kell ellene, s határoztam.

A víz adott reményt, szabadságot,
naponta a medence mellett "állok",
székemből a vízbe becsusszanok,
medence szélébe erősen kapaszkodok.

Buborékkal teli úszómedence
reményeim naponta dédelgette,
csitított, amikor haragos voltam,
beteg lábaim lágyan simogatta.

Kétségbeesésem nem nézte tétlen,
reménysugarat osztott naponta nekem,
mikor elfáradtam, ringatott lágyan,
erőt sugárzott kezemnek, lábamnak...

Képhez írt vers

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


SzaipIstvanne2021. február 25. 23:41

Drága Marika! Átéreztem versed gondolatiságát, mint azt Te is, mikor a
képet láttad. Szépen fogalmazott, együttérző sorok, remek vers, melyhez
szívet tettem.
Mária

mama55(szerző)2021. február 8. 15:27

@S.MikoAgnes: @Leslie2016: @gypodor: @rildi: @Angyalka73: @feri57: @Fellah73: @lejkoolga: @donmaci: @JohanAlexander: @Zsuzsa0302: @kokakoma: @Csendhangjai: @uzelmanjanos956: @60afrod: @kicsikincsem: @Motta: @ereri: @41anna: @Eci: @molnarne: @sosjudit: @anci-ani: @tomorg: @Metta: @Noemi1976: @dobosigyorgy: @Nichi-ya:

Köszönöm szépen kedves jelzéseiteket, szívecskéiteket. Képhez írt vers, de sajnos, környezetemben több kerekes székes ismerősöm van, látva minden napi testi - lelki fájdalmukat, szomorú szívvel született meg ez az alkotás.
Poeta ölelésem: Marika

Nichi-ya2021. február 6. 15:12

Szomorú, megható alkotás. Sok szeretettel, szívvel olvastam.

dobosigyorgy2021. február 6. 08:04

Szomorúan szép versedhez szívvel gratulálok.
Szeretettel: Gyuri

Noemi19762021. február 3. 09:29

Szép, szomorú de mégis reménnyel teli versedet szívvel jutalmazok, Öleléssel: Noémi

Metta2021. február 2. 05:57

Megható, nagyon szép versed szívvel olvastam.
Szeretettel gratulálok
Margit

tomorg2021. február 1. 20:20

Megható alkotás, remek sorokban, szépen megírt gondolatok
szívvel gratulálok,
Gábor

anci-ani2021. február 1. 13:01

Megható szívszorító történetet írtál le Marikám,
csodás, együttérző, tanulságos versedben!
Szívvel, szeretettel olvastam!
Anci

sosjudit2021. január 31. 22:38

Szép szomorú versedet szívvel olvastam.

molnarne2021. január 31. 20:41

Megrázó soraidhoz együttérző versedhez szívem hagyom szeretettel:ICA

Eci2021. január 31. 16:52

Nagyon szép! Szívvel, szeretettel Edit

41anna2021. január 31. 16:24

Nagyon elgondolkodtató verset hoztál bizony ,sokszor nem gondoljuk végig ezeket a helyzeteket.

23szív) melinda

ereri2021. január 31. 16:12

''Kétségbeesésem nem nézte tétlen,
reménysugarat osztott naponta nekem,''

Kedves Marika! Átitatja a soraid az empátia! Iszonyú nehéz lehet, ha valakit cserben hagyni látszik a teste, hogy legalább a lelke egészségét megőrizhesse, sőt reményt kapva meg is erősíthesse. Ebben segítenek az ilyen gyönyörű, üzenet értékű versek! Gratulálok és nagy-nagy szívem mellette - szeretettel, tisztelettel: E. E.

Motta2021. január 31. 15:23

Szépen megirtad.
szivvel olvastalak
Motta

kicsikincsem2021. január 31. 15:18

Ismerős képek :( Szívvel olvastam, a vershez gratulálok.
Ilona

60afrod2021. január 31. 15:12

Kedves Marika!
Szép szomorú versedet szívvel olvastam.
Szeretettel:Ildikó

60afrod2021. január 31. 15:11

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

uzelmanjanos9562021. január 31. 13:41

Reményt nem szabad feladni én több mint egy éve vagyok hasonló körülmények között!János

Csendhangjai2021. január 31. 13:25

Szenvedéseinkről a legnehezebb írni, de Neked sikerült.
Kitartást kívánok!Nagy erőd, elvezet a kívánt eredményhez!
Szeretettel - szívvel:
Klára

kokakoma2021. január 31. 11:55

Szívvel gratulálok együttérző versedhez. Szeretettel, János

Zsuzsa03022021. január 31. 10:47

Hát igen. Megértelek. Gyönyörű versed köszönöm, hogy megosztottad, szívvel olvastam: Zsuzsa

donmaci2021. január 31. 10:34

Nagy könnyű ezt feldolgozni. Szép szomorú versedet szívvel olvastam. Józsi

JohanAlexander2021. január 31. 10:34

Marika, nagy szívet ér versed.

lejkoolga2021. január 31. 10:21

Figyelemfelkeltő, megrázó versed együttérző szívvel olvastam, drága Marika !
Szeretettel,
Olgi

Fellah732021. január 31. 07:20

Kedves Marika.
Nagyon jól megfogalmazta,
Nagyon nehéz lehetett,lelkileg
Feldolgozni, ezt a traumát.
Együttérzéssel olvastam.
Gyula...

feri572021. január 31. 06:49

A kerekes székhez kényszerült ember elképesztő lelki traumán megy át. ha bár csak egy képhez írt vers, nagyon szépen tükrözi a kétségbeesés fájdalmait, keresi szüntelen a kiutat a gyógytorna fürdő vize némi megnyugvást hoz.
Megható szomorú versed , Nagy Szívvel olvastam.
Szeretettel
Feri

Angyalka732021. január 31. 06:39

Együttérzéssel olvastam gondolataidat, és örülök, hogy Te egészséges vagy. Megindító lehet az a kép.
Gratulálok versedhez. Melinda

rildi2021. január 31. 06:30

Drága Marika!
Jól megírt, nagyon elgondolkodtató verset hoztál! Sokszor nem gondoljuk végig ezeket a helyzeteket, hogy mit tennénk, hogyan reagálnánk adott esetben.
Jól tetted, hogy ráirányítottad a figyelmet, hiszen legtöbbször van segítség, fizikális, mentális és lelki egyaránt - mert mindháromra szükség van ilyenkor. A Lélekmozgató c. versemben én is hasonló témával foglalkoztam.
Szeretettel gratulálok és ölelésem küldöm: Ildi

gypodor2021. január 31. 05:56

Nem könnyű átélni, s nem könnyű külső személynek megírni.
Jó vers
Szívvel
Gyuri

Leslie20162021. január 31. 04:45

Hát igen. Ez nagyon megrázó annak ki átélte. De a remény mindig ott van.
Nagy szívvel olvastam versed.
László

S.MikoAgnes2021. január 30. 21:58

Hál'Istennek nem veled történt, nem neked kellett ezeket a fájdalommal teli szenvedéseket átélni, ha kép ihlette nagyon
kifejező ,jól megírt versed. Most vadul ver a szívem, mert saját kerekesszékbe jutásom idézték soraid és azt a hosszú harcot míg újra jártam. Kerüljön ez el mindenkit!!!
Nagy szív versedért!
Szeretettel: Ági

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom