Szerző
László Attila

László Attila

Életkor: 27 év
Népszerűség: 19 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 278 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2021. február 2.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (8)

László Attila

Őrizzetek, csillagok

Magányos percek telnek el, mialatt a naplementét várom,
Hogy megoszthassam veled, az túlmutat puszta vágyon.
Hisz miként beszéljem el azt, midőn szétnézek e tájon?
Hogy az egész pillanatból csupán a te hiányod fájom.

De már nem fúj úgy a szél, mintha csitulna a vihar,
Nem vágtat oly sebesen, nincs meg benne, mi szilaj.
És épp azon a ponton, hol föld s hol ég összeér,
A Nap feltűnik a felhők mögül, s már nyugodni is tér.

Majd egyszerre a fellegek, mint egy színpadi függöny bíbora,
Szétválnak, s jól tudom. Kell, hogy legyen piktora.
S hogy ez bolygó, amin élünk, mint aprócska, törékeny virág,
Egy szál csupán a mezőn, mit kozmosznak hív a világ.

Lassan indulnom is kellene, de csak nem mozdul a lábam,
A természet ilyen szépe még nem köszönt vissza másban.
Magamba szívom mélyen, a szélben gyanta ízű illatok.
Majd őrizzetek, mint a görögöket, oh, ti örök emlékű csillagok.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Rastaman(szerző)2021. február 4. 16:13

@feri57: @MarcziM.Mathias: @ereri: @pummogo: @Leslie2016: @gypodor: @kicsikincsem:
Köszönöm hogy elolvastátok, és a meleg szavakat. Örülök hogy, mint közösség támogatjuk egymást.

kicsikincsem2021. február 3. 12:10

Versed mellé szívvel gratulálok.
Ilona

gypodor2021. február 3. 08:30

Majd egyszerre a fellegek, mint egy színpadi függöny bíbora,
Szétválnak, s jól tudom. Kell, hogy legyen piktora.
S hogy ez bolygó, amin élünk, mint aprócska, törékeny virág,
Egy szál csupán a mezőn, mit kozmosznak hív a világ.

Tetszik. Jó és elgondolkodtató vers
Szívvel
Gyuri

Leslie20162021. február 3. 04:37

Örülök hogy olvashattam versed. Tetszik.
Nagy szívvel jártam itt.
Figyelőmbe vettelek. Követni fogom az alkotásaidat.
Én is örömmel látnálak verseimnél.
Viszont látogatásodért és figyelődért hálás lennék.
Poet barátsággal.
László

pummogo2021. február 2. 22:33

Van úgy , hogy földbe gyökerezik a láb a meghatottságtól. Nagyon szép vers.
Szívvel szeeretettel gratulálok, Zsófia.

ereri2021. február 2. 19:57

''S hogy ez bolygó, amin élünk, mint aprócska, törékeny virág,
Egy szál csupán a mezőn, mit kozmosznak hív a világ.''

Rég publikáltál te is, kedves Attila, de szép, lírai alkotással tértél vissza! A természet csodáival nem lehet betelni - és ezt gyönyörűen érzékeltetted ebben a versben! Gratulálok és nagy-nagy szívet hagyok mellette - szeretettel, tisztelettel: E. E.

MarcziM.Mathias2021. február 2. 17:26

Gondoltam magamban, hát jól van elolvasom.
Ám az első versszak után nem tudtam abbahagyni.
Nagy szívvel:
Mathias

feri572021. február 2. 14:48

Csodálatosan szép alkotásod megfogott, nagyon tetszik Attila.
Nagy Első Szívvel gratulálok.
Attila, mától a Figyelőmbe követem tovább a verseidet, /remélem te is/
nagy szeretettel látlak én is a versemnél a Figyelőd megköszönném.
Elismeréssel és Tisztelettel
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom