T Tamás Ferenc

Őrült szavak

Szavak, szavak, csak szavak.
A szádból összevissza viharzanak.
De hol van belőlük a gondolat?
Ne járasd velem a bolondokat!

Sok ezerszer láttalak,
Kietlen utcákon bámultalak,
Megérteni hiába próbáltalak,
Mert a szavaid mindig eltaláltak.

A ki nem mondott mondataid,
Az el nem szavalt szónoklataid,
Szavakból szőtt gondolataid,
A körmönfont fondorlataid.

Nézlek, és nem értelek.
Tőled hiába is kérdezek.
Őrült szavak habzanak szádból.
Agyad valamilyen bugyrából.

Kiabálsz te mindenkivel,
Nem vagy jóban senkivel.
Összeveszel akárkivel,
És nem törődsz semmivel.

Őrült vagy! Nem kérdés.
Nincs benned együttérzés.
Te vagy a szavak embere,
Az őrültek polgármestere.