Jó éjszakát!
Lehunyom a szemeim,
jöjj, takarj be, álom.
Pihennék már, mint e rím,
jöjj, utánad vágyom!
Másvilágra ébredjek,
vágy-vízen evezzek,
talánban eltévedjek,
hogy egy sárkány esz meg.
Mert minden szörnyű szörnyebb
ott, lehet, hogy ez kell,
és minden könnyű, könnyebb,
nem hiszem, hogy nem kell.
Aludjon el a lángom,
öleljen fekete
csend, csapjon le a bárdom,
nem bánom, csak tegye!
Kihunynak a rímek is,
akkor álmodj álmom,
fölkelnek a rémek is,
ne kelljen már várnom!
2019.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Leslie20162021. február 6. 08:19
Tetszik.
Szívvel.
László
ditte1422021. február 6. 08:17
Kedves Adrián!
Az én olvasatomban nagyon jól megírt vers, de mint máskor is, meglehetősen borongós, ez egyben persze kritikai a környezet, sőt a társadalom felé is, ami mint tapasztalom a felszínes ''kultúrát''(?) preferálja.
Egyetértek az álom lehet jobb, mint a való.
Nagyon nagy szívvel, elismeréssel olvastalak:
Erzsébet
Zsuzsa03022021. február 5. 21:51
Nagyon szép álomvers.
Szívvel olvastam.
Kellemes hétvégét kívánok:
Zsuzsa
lnagypet2021. február 5. 19:49
Ez az elismerésre méltó versed,talán a leghatásosabb,legszebb
alkotásod,jó éjszakát álom!
Üdvözlettel: Z Nagy L
JohanAlexander2021. február 5. 18:48
Péter, nagy szívvel.
feri572021. február 5. 15:18
Nagyon szép alkotásod Adrián.
Első szívvel olvastam.
Feri