Szerző
Vers

A verset eddig 114 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2021. február 20.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (6)

Harangozó Vilmosné

Hullámvölgy

Egyedül állok lelkem bugyrában,
Körültekintvén olyan, mint a pusztában.
A verem mélyén nem látok kiutat,
Kutatom a fényt, mely innen kimutat.
Megküzdve a bennem lévő félelmekkel,
Rálátok már, tele vagyok sérelmekkel.
Elengedem, nem szolgál már engem,
Nem kell, hogy rám telepedjen.
Apránként szivárog be a megváltó világos,
Lelkem szabad rétje újból lehet virágos.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


HMRV(szerző)2021. február 25. 23:21

@Leslie2016: @gypodor: @Motta: @varadics: @feri57:

Köszönöm szépen az elismerő szavakat. 😊

Harangozó Vilmosné

gypodor2021. február 23. 07:30

Szépen megírtad
Szívvel
Gyuri

Motta2021. február 22. 15:29

Szép remény versed szivvel olvastam
Motta

Leslie20162021. február 21. 06:22

Reményt keltő szép alkotás.
Szivet adtam versedre.
László

varadics2021. február 20. 21:34

Szívvel olvastalak: Csaba

feri572021. február 20. 15:36

Szomorú, nagyon szép alkotásod ,
Első Szívvel olvastam,
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom