Vigh Attila (Zetor)

Válasz nélkül maradt kérdések

Soha nem kértem, hogy szeress,
Azt akartam, hogy mindig nevess!
Soha nem kértem, hogy fogd a kezem,
De ha fognád, nem akarnám, hogy ereszd!
Soha nem kértem, hogy menj el,
Mégis sötét űrt hagytál bennem!

Csak várlak minden nap, hátha újra látlak,
De lelkem csak mardossák a vágyak!
Csak várom, hogy egyszer jöjjön egy üzenet,
Hol a feladó helyén olvashatom nevedet!
Csak arra várok, hogy megtudjam, miért?!
De úgy érzem, egyelőre ez is csak remény...

Soha nem kértem, hogy légy enyém,
De az érzéseim miért rejteném?!
Soha nem kértem, de egyszer talán fogok,
Hogy elmentél, arra máig nem találtam okot!
Soha nem kértem, most mégis kérlek, felelj!
Magamtól nem tudom, mit hol rontottam el?!