Szerző
Galambos István

Galambos István

Életkor: 77 év
Népszerűség: 132 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 211 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2021. február 24.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers nonprofit céllal, a szerző és a Poet.hu megjelölésével szabadon átdolgozható.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (50)

Galambos István

Háziállatok változó világa

első rész

A villany-kotlós kotyolta kiscsibe -
gyorsan növekszik - tápokkal turbózva
rövid életét börtönben végzi be -
ketrece rabja - nekünk lesz tojatva.

Isten szabad egét sohasem látja -
kukacot meg hernyót nem is ismeri,
olykor cellája rácsát kapirgálja -
kakasa sincs - ki néha megkergeti.

Ha "kiégett" - akkor sem menekülhet,
pillanat műve, s fején a nyaktiló...
- húsát baromfitermékben eheted.

De jó lenne - még lehetnének - hátsó,
kazlas és füves falusi udvarok,
s töreknek lelnék ott magját a tyúkok...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


sunil2021. március 23. 19:30

Ezért a legjobb csak zöldséget enni. Szerintem, maga az Élet Szent, így persze, az állatoké is az. A növényeké úgy szintén, de mivel valamit mégis csak kell ennünk, maradnak hát szegény, jó növények. (Szent Ferenc őket is testvérkéinek hívta).
Szomorú versed, sajnos, nagyon igazat szól.
Szeretettel sunil

madaras(szerző)2021. március 13. 19:26

@Zsuzsa0302: @John-Bordas: @feri57: @Golo: @S.MikoAgnes: @uzelmanjanos956: @lizomka: @536771: @anci-ani: @kokakoma: @dvihallyne45: @VaradyEndre: @Gaffer: @Eci: @ereri: @dufmar: @1-9-7-0: @Metta: @Motta: @varadics: @CD57.sz: @kincseshaz: @orok.szerelem55: @tomorg: @barnajozsefne: @molnarne: @m.falvay: @Leslie2016: @60afrod: @rildi: @kicsikincsem: @lejkoolga: @lanyigeza: @editmoravetz: @SzaipIstvanne: @lnagypet: @hillailaszlo-ve: @zsuzsakalocsa: @Katka69: @ezustfeny: @gypodor: @kodrane: @Elise: @Stella.A: @Stella.A: @Mikijozsa: @Nichi-ya:
Kedves Olvasóim, Látogatóim !
Nagy örömmel tölt el, hogy többen idéztetek - és egyetértő véleményt írtatok - valamint szívvel jutalmaztatok. Lehet, hogy korom is befolyásol, de úgy gondolom, hogy a természet szépségfét dicsőítő versek mellett szükséges az ilyen negatív jelenségeket is észrevenni - felhívni erre az emberek figyelnét.
Köszönettel maradok Veletek: István

Nichi-ya2021. március 8. 10:56

Nagyon jól megírtad. Sok szeretettel, szívvel gratulálok figyelemfelkeltő alkotásodhoz.

Mikijozsa2021. március 1. 19:30

rut világ ez egy szárnyas számára, bizony bizony,nagyon megérem én is látom ez nagyon nem az igazi
sten szabad egét sohasem látja -
kukacot meg hernyót nem is ismeri,
olykor cellája rácsát kapirgálja -
kakasa sincs - ki néha megkergeti.''
gratulálok versedet szívvel szeretettel
''

1111112021. február 28. 20:40

Odafigyelést érdemlő vers kedves István,remekül megírtad,szívvel jártam nálad. Piroska

Stella.A2021. február 27. 21:09

Bizony igaz, kedves István!
Hasznos vers. Jó vers. Elgondolkodtat és nosztalgiát kelt.
❤️
Mónika

Elise2021. február 27. 13:54

Sajnos, ilyen az ember! Legalább az a rövid idő lenne számukra úgy, ahogy a versed vége mondja!
Szívet küldök szonettedhez!
Elise

kodrane2021. február 27. 11:19

Igen, így tesszük tönkre a világot!
Szívvel:Erzsinéni.

gypodor2021. február 27. 10:05

Szép a szonetted. Az otthon háziállatokat nevelő család utolsó mohikánjai is odalesznek.
A falusi gazdaságok zöme ezzel nem foglalkozik.
Maradf a tömegnevelés.
Sajnos
Szívvel
Gyuri

ezustfeny2021. február 27. 09:15

Nagyon szép versednél, szívet hagytam! :)

Katka692021. február 27. 08:24

Nagyon jól felhívja a figyelmet versed a nagyüzemi állattartásra. Mi is szoktunk venni ''kitojt'' 1 éves tyúkokat. Bizony mikor kiengedjük őket az udvarra, azt sem tudják mi a zöld. Sokáig csak állnak egy helyben. Szerencsére utána hozzá szoknak a szabad élethez.

zsuzsakalocsa2021. február 26. 18:21

Kedves István!
Bizony jó volna, ha lenne még sok falusi udvar, ahol a házi állatok jól érezhetnék magukat.
Szívet hagyok szeretettel:
Zsuzsa

hillailaszlo-ve2021. február 26. 02:28

''Isten szabad egét sohasem látja -
kukacot meg hernyót nem is ismeri,
olykor cellája rácsát kapirgálja -
kakasa sincs - ki néha megkergeti.''
Sajnos a nyerészkedésért mindent tápon nevelnek!
Nekem már 23 éve nem ízlik!
Talán nekik is Béres cseppet kellene adni!
Ezt a témát érinti a Talány című versem!
Érdemes elolvasni!
Remek szonettedhez szeretettel, szívvel gratulálok!
Várom a következő részt is!
Laci

lnagypet2021. február 25. 19:36

Sanyarú sorsú csibék a túlnépesedés egyik áldozatai,sajnos
ma már nem kifizetődő a háztáji gazdaság!
Érdekes történeted aktuális problémát taglal,szívesen
olvastam! Szeretettel üdvözöllek Madaras: Z Nagy L

SzaipIstvanne2021. február 25. 19:21

Kedves István! Minden megváltozott, még a gyümölcs íze sem a régi.
Ehetetlen, kemény, csak kompótnak készíthetők el, legalábbis a
nálunk kaphatók. Versemnél tett látogatásod köszönöm.
Szivet hagytam.
M.

editmoravetz2021. február 25. 18:45

Kedves István!

Versed sok emléket keltett életre -
Elméláztam a múlton... gyermekkorom tavaszain, midőn minden évben Édesanyám 100 napos-csibét hozatott faluról, melyek aztán a baromfiudvarban gondos odafigyeléssel - kukorica-darával, konyhai hulladékkal, fűvel - szépen fejlődtek. Etetésük, az ól takarítása a mi (gyerekek) feladatunk volt. - hosszan mesélhetnék, de itt most a Te versed, melyről illik beszélnem.
Szép szonettet alkottál a mai, táppal nevelt baromfi ''hátrányos'' helyzetéről.
''De jó lenne - még lehetnének - hátsó,
kazlas és füves falusi udvarok,
s töreknek lelnék ott magját a tyúkok...''

Sóhaj-óhaj, csatlakozom hozzá!
Szívvel olvastalak - szeretettel gratulálok: Edit

lanyigeza2021. február 25. 18:22

(35) Gratulálok nagyszerű versedhez!
Géza

lejkoolga2021. február 25. 17:52

Jó is lenne, kedves István!
Szeretettel, szívvel olvastalak:
Olgi

kicsikincsem2021. február 25. 09:58

Rövidke élet... szívvel voltam, gratulálok.
Ilona

rildi2021. február 25. 09:34

Így van, kedves István, a házi baromfinak a nyomába sem eredhetnek a ''multis-csirkék'', de még a tojásaik sem olyan ízűek! Szerencsére, azért még vannak hátsóudvarok (legalábbis itthon)! :)
Nagyszerűen megírt szonettedhez szeretettel gratulálok: Ildi

60afrod2021. február 25. 08:08

Kedves István!
Szívvel olvastam, igaz versedet.
Szeretettel:Ildikó

Leslie20162021. február 25. 07:38

Igy igaz. Szépen megírtad.
Szivet adtam.
László

m.falvay2021. február 25. 06:31

Innen ered az ízetlen csirkék tömege , ami sütés közben összetöpörödik , mert a fele víz .
Nagyon jól megírtad .
Szívvel Miki

molnarne2021. február 24. 21:49

Remek alkotás szívvel szertetettel olvastam gratulálok:ICA

barnajozsefne2021. február 24. 21:27

Minden- minden megváltozott, a régi ízek homályba vesztek, kedves István!
Remek gondolataidhoz, nagy szívet adok, Erzsi

tomorg2021. február 24. 20:47

Szép lenyomat....
Ragyogó alkotásodhoz, ❤ gratulálok Gábor (25)

Motta2021. február 24. 20:42

Igen. Még bele gondolni is rossz....
szivvel olvastalak
Motta

orok.szerelem552021. február 24. 20:05

,,De jó lenne - még lehetnének - hátsó,
kazlas és füves falusi udvarok,
s töreknek lelnék ott magját a tyúkok...''
Kedves István, bizony jó lenne...
Remek szonetted szívesen olvastam, emlékeim peregtek szemem előtt!
Szívből gratulálok!
Margit

kincseshaz2021. február 24. 19:14

Kedves István!
Ebben a szép, nosztalgikus versben megfejtetted mai világunk betegségét: a művi, mesterséges, ''tápokkal turbózott'' élelemforrásunk tarhatatlanságát. Igaz, szép szonettedet tetszéssel, szívvel olvastam. Ilona

CD57.sz2021. február 24. 19:04

Bizony, ''De jó lenne -...''
Eszembe juttattad nagyanyám
''hátsó, kazlas és füves falusi'' udvarát...
Szívvel, szeretettel gratulálok versedhez:
Klári

varadics2021. február 24. 19:01

Kedves István! Gyermekként nyaraimat falun a mamáméknál töltöttem. Semmihez nem hasonlítható világ volt az egykor. Visszasírom. Ma már csak az ''Indul a bakterház'' c.filmből ismerik a fiatalok a falut leginkább, sajnos.Pedig azt megélni no az volt a csodálatos gyermekkor. Nem is tudtuk mi az a betegség pedig annyi port nyeltünk ami csak belefért s körbevett bennünket az a sok háziállat.De jó is volt. Köszönöm az élményt s hogy ennek hatására felelevenedtek az emlékeim. Barátsággal és szívvel olvasva: Csaba

Metta2021. február 24. 18:51

Nagyon igaz,remek szonetted szívvel olvastam!
Szeretettel gratulálok!
Margit

1-9-7-02021. február 24. 18:50

Szomorú szívszorító helyzet én vidéken élek mindig voltak állatok és szép nagy udvaron osztoztak Akkor még megültek és saját maguk keltették ki a tojásokat Istenem milyen szép időszakot juttattál eszembe ezzel a változó világgal Épp tegnap kértem meg egy ismerősöm hogyha kelnek a kiskacsák szóljon és csak egy pár percre adjon a kezembe egyet mert oda bújni megsimogatni őket érezni kis szívük dobbanását semmihez sem fogható érzés Amiből persze gyakran olyan érzelmi kötődés lett hogy ''örök'' kenyeret kellett adni a kis kedvencnek Kiváló szomorú témájú versedhez szívvel szeretettel elismeréssel gratulálok

dufmar2021. február 24. 18:48

Nagyon igaz, mi emberek ebben nagyon vétkesek vagyunk!

ereri2021. február 24. 18:43

''Isten szabad egét sohasem látja -
kukacot meg hernyót nem is ismeri,
olykor cellája rácsát kapirgálja -
kakasa sincs - ki néha megkergeti.''

Más világ, más tartás, más hús, más életérzés... Igazad van kedves István, de ez a tömegtermelés... Nagy-nagy, egyetértő szívet hagyok neked - szeretettel, tisztelettel: E. E.

Eci2021. február 24. 17:52

Kedves István! Remek versedhez szívből gratulálok, szívvel, szeretettel Edit

Gaffer2021. február 24. 17:47

Hát mi emberek ezt is ''rendbe tettük''...
Szonettedhez gratulálok! (13)

VaradyEndre2021. február 24. 17:46

Rossz körülmények közt vannak,pedig az üzemi csirkék is élőlények
Remek versedhez,szívvel gratulálok.
Üdvözlettel:Endre

dvihallyne452021. február 24. 17:42

Nem is olyan az ízük,mint amelyek kint kapirgálhatnak !

Szívvel olvastalak! Sarolta

kokakoma2021. február 24. 17:14

Veled álmodom én is. Szívvel János

anci-ani2021. február 24. 17:03

Tragédia milyen, módon mesterségesen tartják a csirkéket ketrecben, napot sosem látnak felfújják őket pár hét alatt és viszik levágni ....majd a ''finom'' csirkehúst árulják, nem is olyan olcsón!!!

Én emlékszem, falun a nagyanyámnál gyermekkoromban,
ott kapirgáltak a csirkék a füvet csipegették, darát is ettek
a zöld mellett, kint szaladgáltak, egészségesen éltek... A kakasok kora reggel kukorékoltak, belőlük lett a finom kakas-paprikás!!!
Csodálatos jó ízű csirkét azóta sem ettem...
Remek, igaz szonetted kicsit elszomorító, de sajnos ez van
nincs mit tenni....
Szívvel, szeretettel gratulálok az első részhez!
Várom a következőt!
Anci

5367712021. február 24. 16:54

Nagyon remek alkotásodhoz szívvel gratulálok!
József

5367712021. február 24. 16:53

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

lizomka2021. február 24. 16:31

Nagyszerű gondolatsorok!
Szeretettel gratulálok!❤💟Kati

uzelmanjanos9562021. február 24. 16:23

Remek természetversedhez gratulálok!János

JohanAlexander2021. február 24. 15:43

István, igaz gondolataid szívet érnek.

S.MikoAgnes2021. február 24. 15:42

Ó, milyen fájdalmasan igaz és ezt egy olvasmányos,
kitűnő szonettbe szőtted, drága István!
Nekem vannak és milyen más:
Ízletes ez a csirkepaprikás!!!
Óriás szívem hagytam!
Ölellek szeretettel:
Ági

Golo2021. február 24. 15:38

Szeretettel gratulálok versedhez: Radmila/4.♥/

feri572021. február 24. 14:58

Nagyon szép természetversed tetszik.
Szívvel olvastam.
Barátsággal,
Feri

John-Bordas2021. február 24. 14:47

István,a váltás legnagyobb bűne hogy a magyar ipar mellett szétverték a tanyagazdasagokat is ami a magyar nép onellatasat szolgálta.Ma már csak uniós szemetet vásárolhatsz a multiknal ( tele méreggel),de a '' bőség'' vitathatatlan,csak megöl bennünket,úgy tudom hogy mostanában indult egy program amivel beinditanak a tanya gazdálkodást,így aki elég fiatal és erős, felújítani egy tanyát és megtermelni amire a családnak szükséges,olyan erős biztonságot adhat a léleknek amire városban sosem lesz lehetőség,versed mégha nem is pontosan ezt célozza de érintőlegesen ugyanezt mondod,nagy ❤️ gratulálok hozzá ölel János szeretettel

Zsuzsa03022021. február 24. 14:37

Remek verset írtál.
Örömmel időztem nálad.
Szép napot kívánok:
Zsuzsa

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom