Szerző

Lackó Virág

Életkor: 17 év
Népszerűség: 36 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 213 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2021. február 24.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (19)

Lackó Virág

Hiába...

Emlékszem, aznap láthattam a szemét,
valami homály, bús rejtély övezte.
Hiába volt smaragd, zöld smaragdként szép,
mert az az árny mélyen bekövezte.

Csendesen fújt a szél, macskakövön álltunk,
s hiába néztem kedvesen, próbálva...
Az az árny nem múlt, nem tűnt el, hiába.

Parányi körme volt, egészet lerágta,
megannyi karcolás "díszítette" testét,
ott a szélben állva sírni tudtam volna,
de még nem tehettem, megvártam az estét.

Másnap nem láthattam, azután már soha...
Van, hogy segítenél, de nem tudsz, nem lehet.
Az ember végül is önmaga doktora,
de ha úgy alakul, lehet az ostora,
s hiába, hiába... Ha támaszra mond nemet...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Evanna2021. február 26. 17:53

Szép gondolataidat szívvel olvastam!
Evanna

Zsuzsa03022021. február 25. 19:40

Fájdalommal teli verset írtál.
Köszönöm, hogy gondolataid megosztottad velünk.
Szívvel olvastalak.
Szép napokat kívánok:
Zsuzsa

''Másnap nem láthattam, azután már soha...
Van, hogy segítenél, de nem tudsz, nem lehet.
Az ember végül is önmaga doktora,
de ha úgy alakul, lehet az ostora,
s hiába, hiába... Ha támaszra mond nemet...''

1-9-7-02021. február 25. 18:26

Másnap nem láthattam, azután már soha...
Van, hogy segítenél, de nem tudsz, nem lehet.
Az ember végül is önmaga doktora,
de ha úgy alakul, lehet az ostora,
s hiába, hiába... Ha támaszra mond nemet... sajnos így van nem lehet mit tenni vagy mégis megírni egy ilyen szívet érdemlő versben amihez én szívvel szeretettel elismeréssel gratulálok Anikó

Eci2021. február 25. 15:03

Meghitt emlékezés, szívvel, szeretettel Edit

Golo2021. február 25. 14:16

Szeretettel gratulálok szépen megfogalmazott szomorú hangulatú versedhez. Halál ellen nincs orvosság
Radmila /14.♥/

S.MikoAgnes2021. február 25. 13:43

''Másnap nem láthattam, azután már soha...
Van, hogy segítenél, de nem tudsz, nem lehet.
Az ember végül is önmaga doktora,
de ha úgy alakul, lehet az ostora,
s hiába, hiába... Ha támaszra mond nemet...''

Megrendítő erejű vers!
Mindent kifejező, szívfacsaró!
16 évedhez és tehetségedhez hatalmas szívem adom:
Ági

tomorg2021. február 25. 12:49

Megható....
Ragyogó alkotásodhoz, ❤ gratulálok Gábor (12)

TURIKARI682021. február 25. 12:21

''Másnap nem láthattam, azután már soha...
Van, hogy segítenél, de nem tudsz, nem lehet.
Az ember végül is önmaga doktora,
de ha úgy alakul, lehet az ostora,
s hiába, hiába... Ha támaszra mond nemet...''

Szívvel olvastam gratulálok versedhez

John-Bordas2021. február 25. 11:08

Virág,ezek tinédzser katasztrófák mert senki sem figyel rájuk,pedig a jelek nagyon is láthatók,nem könnyű az átmenet a felnőtt életbe és akinek nincsenek tamaszai annak nehezebb.Meg van egy másik aspektusa is a dolognak,sok sok fiatal segíteni jött a földre más realitasokbol,de tulbecsultek saját erejüket és képtelenek ebben a durva földi dualitasban élni így '' hazamenekulnek''.Indigo gyerekek, kristály gyerekek,stb, versedet szívvel olvastam ölel János szeretettel

Leslie20162021. február 25. 10:58

Nagyszerű meghitt alkotás.
Szívvel olvastam versed.
László

rildi2021. február 25. 09:28

Életünk legmegdöbbentőbb felismerése, amikor rájövünk, hogy sorsunkat saját kezünkkel szőjük - sajnos legtöbben nem is érünk el eddig a felismerésig...
Torokszorító versedet fantasztikus kifejezőerővel írtad meg, kedves Virág!
Szeretettel gratulálok: Ildi

JohanAlexander2021. február 25. 09:06

Virág, ez csodálatos vers.
Hatalmas szívvel gratulálok!

gypodor2021. február 25. 08:57

Mély és elgondolkodtató
Hiteles érzések
Szívvel
Gyuri

donmaci2021. február 25. 06:41

Szomorú versedet szívvel olvastam Józsi

feri572021. február 25. 06:20

Megható, szomorú alkotás .
Szívvel olvastam.
Feri

ereri2021. február 24. 22:19

''Parányi körme volt, egészet lerágta,
megannyi karcolás ''díszítette'' testét,
ott a szélben állva sírni tudtam volna,
de még nem tehettem, megvártam az estét.''

Vannak önsorsrontó emberek - és olyankor tehetetlen, aki segíteni próbál... Megrendítő soraid mellett nagy-nagy, csendes szívem kedves Virág! Szeretettel, tisztelettel és együttérzéssel: E. E.

barnajozsefne2021. február 24. 21:16

Szívszorongató a versed, kedves Virág!Méltón emlékeztél!
Szeretettel ölellek, Erzsi

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom