Szerző
Zagyi G. Ilona

Zagyi G. Ilona

Életkor: 53 év
Népszerűség: 886 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 401 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2021. március 25.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (131)

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Zagyi G. Ilona

Ember volt...

Már megszokottá vált, hisz naponta láttam
a didergését a rongyos kis kabátban,
az éhezését, az elkéklő ajkakat,
szántam az embert, mi belőle megmaradt,
de bosszantott a makacsul tehetetlen,
a mogorva magánya, a szeretetlen.
A mivé lett büszkesége koldulása,
az akarata tudatos pusztulása.
Az alkohol bűze, a rátapadt mocsok.
Szenvedéllyé válik, ki ennyire konok?
Mert elég egy pár falat, a jóság etet,
borra néhány fillér, "jól megmelengetett",
hitte, miközben fagyni látszott a jelen.
Fekete zsákban... ember volt... reménytelen.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Ruder-Jana2021. április 13. 12:37

Megrázó! Szépen fontad verssé...

SzHGy2021. április 10. 22:17

Kedves Ilona hű benne van minden, szinte látom szavaid, gratulálok szerzeményedhez. Kár, hogy ő nem tudja, hogy te írtál róla, neki.
Köszönöm
Gyöngyi

editmoravetz2021. április 10. 17:49

Utólagos engedelmeddel megosztom az idővonalamon.
Edit

editmoravetz2021. április 10. 17:49

Zokog a lelkem - drága Ilona - annyira megrázó képet festettél e reménytelen életről.

Fejet hajtok - ismeretlen embertársam emléke előtt.

Versed egészét ki kellene emelni, annyira tökéletes!
Szeretettel gratulálok: Edit

eva.meggyesi2021. április 10. 08:08

Nagyon megható ahogy megírtad korunk egyik nagy problémáját. Szeretettel gratulálok: Éva

AkarkiGyula2021. április 8. 18:49

Döbbenetes tömörség, és talán egy kis kritikája elembertelenedő korunknak.
ü

Vilmos012021. április 8. 10:00

ő is ember volt mint mi
sok szeretettel

lorso2021. április 6. 22:52

Erős, elgondolkodtató, mély alkotás!
Zsolt

ikakovics2021. április 4. 22:58

Egy sotet de nagyon mely vers melyhez szivbol gratulalok! Szeretettel. Ivan

Nichi-ya2021. április 3. 20:07

Nagyon szomorú sorok... Szívet hagyok.

lanyigeza2021. április 3. 19:59

(119) Gratulálok nagyszerű versedhez.
Géza

Kicsikinga2021. április 3. 14:32

Csak a szerető lélek képes így ''haragudni''!

ereri2021. április 3. 10:40

''szántam az embert, mi belőle megmaradt''

Borzongató, erős emóciókat kiváltó verset alkottál kedves Icu! Egyre több ilyen sors lesz, attól félek - és míg eddig a többségük inkább rejtett életmódot folytatott, előbb-utóbb már csak a gyarapodó számuk miatt is sokkal szembetűnőbb lesz a világuk. Empatikus soraid mellett nagy-nagy szívem - szeretettel, tisztelettel: E. E.

dobosigyorgy2021. április 3. 08:50

Megható versednél szívet hagyom.
Szeretettel: Gyuri

HodosiImrene2021. április 3. 00:27

Megrázó,a jelenkorban sok hasonló ember él sajnos,akiről szívszorító történetet írtál.Tehetetlen döbbenet járja át az ember, mivé lehet válni az ital rabjaként. Nagy szívet hagyok nálad remek versedért és szeretettel gratulálok! Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok! Hodosi Imréné Emma

barnajozsefne2021. április 2. 19:26

Megható történet, kedves Ilona!
Szívvel, szeretettel kívánok áldott ünnepet! Erzsi

amatorpike2021. április 2. 05:41

Kedves Ilona! Igen. Ebben a versben benne van a harag, szomorúság és tehetetlenség. Remek vers. Szeretettel gratulálok Hedvig

gypodor2021. április 1. 09:12

Döbbenetesen jó!
Szívvel
Gyuri

sunil2021. március 31. 22:05

A lelkiismeret, a sors, a felelősség kérdését is felveti itt a versed. A változtathatatlan megválaszolhatatlan, így hát haragudnunk nincs is kire. Azt hiszem, harag helyett, a döbbenet rettegése sikolt végig a versen, immár a tehetetlen döbbeneté. Szívbemarkoló minden sora, Ilona kedves. Szomorúan köszönöm még az élményt.
Szeretettel: sunil

BV2021. március 30. 21:38

Kedves Ilona!
Nagyon tetszik versed. Bennem azt a gondolatot indította el, hogy sajnos sok emberen nem lehet segíteni, megmenteni őket. De ez mégis olyan fájdalmas beismerés, ha ténylegesen valakiről van szó és nem csak általánosságról beszélünk. Szívem ❤️ és figyelőm hagyom Nálad. Gratulálok! Versbaráti szeretettel: BV

Sokcsok2021. március 30. 14:03

Az alkoholt és bűzét,biztosan nem a háziorvosa írta fel,bár a fekete zsákot sem, mint következményt!Szimpatikus érző,vérző lelked,hát szívvel jutalmaztam versed!

budajo2021. március 29. 14:12

Kedves Ilona!
Sajnos a szegénység megnyomorítja a lelket, elveszi a boldogságot és a jövőt. Szívszorító alkotásodhoz szívvel, szeretettel gratulálok!
Józsi

Kajtarsandor2021. március 29. 11:51

Sajnos, csak a tehetetlen figyelő szerepkörét tudjuk betölteni. Az a néhány forint, amit adunk nem változtat semmit. Szívvel gratulálok, Sándor

sasfi2021. március 29. 10:31

Kedves Ilona!

Szívvel olvastam szívszorító alkotásod! S mennyire igaz...

Doli-Erzsi2021. március 29. 08:39

Elgondolkodtató alkotás!
Szívvel gratulálok!
Erzsi

1111112021. március 29. 07:56

Szívet érintő sorsdráma kedves Ilona,szívvel: Piroska

madaras2021. március 28. 20:16

Ahány hajléktalan, annyi sors-tragédia. Elég egy olyan esemény ( válás, munkanélkülivé válás,...) amit a szerencsétlen nem tud feldolgozni - és jön az alkohol....a lejtőn nagyon kevesen tudnak megállni....
Nekem is volt pedagógus kollégám (EMBER volt - remek sportoló - válogatott atléta, majd egy sulyos sérülés... és jött az alkohol...miatta előbb munkahelyről-munkahelyre vándorlás...majd elbocsájtás....hajléktalan lét....majd az italtól tönkrement, meghalt...)
Versed nagyon élethű ábrázolás - nagy elismeréssel hagyok szívet nálad.

zsuzsakalocsa2021. március 28. 17:06

Drága Ilona!
Elismeréssel olvastam embertársunk szomorú történetét, mely a valóságot
tükrözi.
Szívet hagyok szeretettel:
Zsuzsa

MeszarosneMaya2021. március 28. 16:23

Megrázó történet, hatásosan szenvedélyes versben. Szívvel: Maya

Cila032021. március 28. 14:20

..és mindig megállít az ilyen történet: az állatokból bohócot gyártanak sokan, agyondédelgetik, de egy másik ember halálra fagyhat az utcán???

Magdi

gyorezoltanne2021. március 28. 14:08

Mélyen megérintett csodálatos gondolataid. Kár minden lélekért, ki így végzi.Szívből gratulálok szívet hagyva. Julika.

Radaszsuzsanna2021. március 28. 13:24

Kedves Ilona!

Ember volt és kár érte, csak ő tudta, hogy miért......... Elgondolkodtató és nagyon szomorú versedhez szívből gratulálok!

Zsuzsi

gyorgyjeko2021. március 28. 10:49

Kedves Ilona!
Megrendítő a történet, sajnos nem egyedi eset. Színvonalas versedhez szívet küldve gratulálok Gyuri

Modlinger2021. március 28. 09:51

Kedves Ilona!
Sajnos nem lehet mindenkin segíteni. Fájdalmasan szomorú versedhez szívből gratulálok!
Szeretettel: Ági

AndrejMlotko2021. március 28. 09:04

Szomorú egy ilyen halál.

degiabi2021. március 28. 08:45

Kedves Ilona!

Szépen kiírtad magadból. Sajnos csak azon lehet segíteni, aki hagyja! A legrosszabb a tehetetlenség érzése- ismerős érzés.
Szomorú szívvel olvastam.
Szeretettel ölellek: Gabi

hillailaszlo-ve2021. március 27. 23:15

Sajnos szomorú sors!
Az alkohol rabja,
nem lehet segíteni rajta!
Remekül megírtad!
Szeretettel, szívvel gratulálok!
Laci

fabion2021. március 27. 22:50

Szomorú sajnos , én is így érzek ha látom hogy nincs más mint a fagyos valóság , hihetetlen dűh forrtyog belül és szeretnék tenni de hiába ott már nincs mit tenni ...
Köszönöm kedves Ilona , hogy olvashattalak ! Gratulálok a versedhez 🌷🌹😘🤗
Szeretettel : Gyöngyi

Twilight2021. március 27. 21:29

Igen, nagyon erős vers és elszomorító, de gratulálok!

Seelensplitter2021. március 27. 20:11

Kedves Ilona!

Erős, de nagyon életszagú, őszinte, kemény sorokat hoztál...
Nekem is fagyott meg ismerősöm idén télen... 15-20 éve még ismert zenekar énekese volt, most meg... Fáj, és szomorú dolog, de sajnos rengetegen, egyre többen vannak.

Napom verse. Üdvözlettel: Seelensplitter

nefelejcs2021. március 27. 19:31

Szomorú történet...
Kívülről látni, ahogy tönkremegy egy ember, s nem lehet segíteni...
Fájó szívvel olvastam.
Anikó

Jolcsy2021. március 27. 17:50

Megrázó, szomorú sorok, versedből érződik a tehetetlenség, melyet kiemelkedően írtál meg.
Szívvel, szeretettel gratulálok: Joli

Gyula162021. március 27. 13:15

A szomorú emberi sorsot írtad meg kedves Ilona. Döbbenetesen szemlélteted azt a világot, mit az ember sokszor önmagénak szánt. Bár változtathatna rajta, nem teszi. Mert azért változnia kellene. Talán úgy érzi, hogy nincs értelme. Vagy csak egyszerűen nem érti meg, hogy az útja hová vezet. Abban a fekete zsákban. Nagyon sok gondolatot mozdít meg a versed, mely szép, és tartalmas, még ha az emberi tragédiáról szól is. Nagyon átérzed a mások sorsát. Amit érezni lehet a soraidban is, az ilyen gondolkozás iránti tehetetlen haragod. Mely jogos.
Szívvel gratulálok nagyszerűen megírt versedhez.
Üdvözlettel Gyula.

gazzo2021. március 27. 07:52

Jól szemlélteted ezt a szörnyű állapotot. Bár a téma nem ezt kívánná, de mégis megjegyzem: szépen fogalmazott, átérezhető vers lett!

Kellemes napot kívánok

varadics2021. március 27. 01:24

Kedves Ilona! Hogy újfent pennát ragadtam az egyik kiváltó oka a hajléktalan emberek reménytelen sorsának leírása volt számomra. Nagyon mélyen megérint minden ebben a témában írt vers. Nagyon nagy empátiára vall a versed.Sajnos nagyon kevesen veszik észre a társadalmon kívül észrevétlenül élő embertársaink. Elmegy mellettük az élet, mintha nem is volnának. Pedig az ő reménytelen sorsuk az igazán megindító, s ne feledjük bárki kerülhet hasonló helyzetbe. Köszönöm hogy itt lehettem és olvashattalak ismét. remek író vagy öröm számomra minden alkotásod követni. Szeretettel:Csaba

anci-ani2021. március 26. 23:27

''szántam az embert, mi belőle megmaradt,
de bosszantott a makacsul tehetetlen,
a mogorva magánya, a szeretetlen.
A mivé lett büszkesége koldulása,
az akarata tudatos pusztulása.
Az alkohol bűze, a rátapadt mocsok.
Szenvedéllyé válik, ki ennyire konok?''

Szomorú látni, amikor valaki saját magát temeti,
készakarva taszítja a szakadékba, segítséget se fogadna el...
Remek versedhez szívet hagyok szeretettel:
Anci

Motta2021. március 26. 21:20

Szomorú, szép sors versedet szivvel olvastam
Motta

GePir2021. március 26. 20:53

Elakadt a szó , van ez így! Szomorú szívvel olvastam. Piroska

HalaszZ2021. március 26. 20:52

Megrázó sors, szívvel írt sorok. Versedhez én is szívvel gratulálok! Zoltán

PELLEI2021. március 26. 19:53

A tehetetlenség, akaratgyengeség, betegség, vagy a karma? Sok ok lehet.
Valahogyan kívül rekedtek, és rajtavesztenek, saját konokságuk miatt is.
Pedig volna segítség... Drámai hatású felkavaró versed, szívvel olvastam.
Gratulálok: Laci.

lnagypet2021. március 26. 18:42

Az empátia csodálatos elégiája,remek,mint minden költeményed
Ilona! Szívvel: Z Nagy L

odygastro2021. március 26. 18:35

Mély, szomorú, mégis zseniális sorok. Szív jár érte, nagy....

Mikijozsa2021. március 26. 13:03

nagyon elgondolkodtató a sors mércéje nem mindig tetszetős, szépen megírtad gratulálok szívvel szeretettel

Elise2021. március 26. 11:45

Nagyon szomorú sorsok ezek!
Szívet küldök versedhez!
Elise

Edusho2021. március 26. 11:41

Szomorú és igaz sorok ezek. Miközben stadionok épülnek emberek halnak meg az utcán.

Szívvel: Edit

logosz2021. március 26. 10:23

Egyre inkább része ez a mindennapoknak... A vers remek! Szívvel, Gábor

biro.gizella2021. március 26. 10:13

Szeretettel olvastalak, kedves Ilona!
Szívvel: Gizella

Dicsoefimaria2021. március 26. 09:42

Szívemből, szívvel:(

Fresh2021. március 26. 09:14

Kedves Ilona megrázóan drámai a versed. Ez a szomorú valóság, sajnos sok embernek jut ilyen sors. Szívemig hatoltak soraid, érződik bennük a tehetetlenség. Van, amikor hiába is akarnánk segíteni, nem lehet... Szívet hagyva szeretettel gratulálok. Edit

Gebics2021. március 26. 09:04

A tragikus eben az, hogy ahhoz képest, amit a atalom fölösleges dolgokra költ, minimális ráfordítással megszüntethető lenne a hajléktalanság. Elég sok üresen álló önkományzati lakás is van. Csak politiai akarat nincs.

m.agnes2021. március 26. 08:35

Egy sors megváltoztatásához nagyon sok erő kell, neki nem jutott.
Szívvel, Ági

lelektunder2021. március 26. 08:08

Drága Ilona!


Annyira megrázóan ábrázoltad ennek az embernek az életét.
Ledöbbentem olvastam minden sorod, csak olyan ember tud ilyen verset írni, akinek hatalmas szíve van!
Érző szívem hagyom itt nálad:Ági

Julia_gall2021. március 26. 07:58

Remek versedhez szívből gratulálok!
Juli

rildi2021. március 26. 07:32

Beleborzongtam...
Drága Ilona, empatikus lelkednek fénylő gyöngyszeme ez az alkotás!
Szeretettel gratulálok: Ildi

60afrod2021. március 26. 05:54

Kedves Ilona!
Szomorú versedhez szívvel gratulálok!
Szeretettel:Ildikó

lejkoolga2021. március 26. 05:04

Szomorúan olvastam a versed, drága Ilona!
Szeretettel, szívvel gratulálok!
Olgi

Leslie20162021. március 26. 04:42

Megannyi szép bíztató emberi sors, és elvész. Elnyeli mind őket az utca pora.
Szomoru szép versed nagy szívvel olvastam.
László

szalay2021. március 26. 03:35

Kedves Ilona,nehéz erről beszélni vagy írni,sajnos gyakori kezd lenni,
gratulálok István (5o)

HorvathMiklos2021. március 26. 00:00

Szépet írtál, szomorút. Sajnos sokaknak kisiklik az élete...
Üdv Miklós

m.falvay2021. március 25. 23:48

Megrázó történet . Átérzem tehetetlenség miatti haragod .
Szívvel Miki

donmaci2021. március 25. 22:55

Szomorú versedet szívvel olvastam Józsi

Krisztina19652021. március 25. 20:59

Kedves Ilona! Szomorú, de nagyon szépen megírt versebhez szívvel gratulálok! Kriszti

41anna2021. március 25. 20:21

''Mert elég egy pár falat, a jóság etet,
borra néhány fillér, ''jól megmelengetett'',
hitte, miközben fagyni látszott a jelen.
Fekete zsákban... ember volt... reménytelen.''

45szív) Szomorú megható vers kedves Ilona!

Melinda

Pflugerfefi2021. március 25. 20:12

A baj ott van, hogy nem engedik ,hogy
segítsenek rajtuk!
Melyérzesű remek alkotás!
Szivet hagyok!
Feri.

SzaipIstvanne2021. március 25. 20:07

Kedves Ilona! Szomorú emberi sorsról írtál, színvonalas
verset. Ha nagyon kihúzzák valaki alól a széket és még
jól meg is tapossák, bizony nem itélem el, ha hasonló
sorsra jut. Ez sajnos nagyon is valóságos, hiteles versedhez
szív jár.
M.

uzelmanjanos9562021. március 25. 19:56

Remek alkotásodhoz szívből gratulálok!János

bardosedit2021. március 25. 19:47

Nagyszerű és őszinte alkotásodhoz szívvel, elismeréssel gratulálok!
Szeretettel Edit

ditte1422021. március 25. 19:46

Drága Ilike!
Sokszor elgondolkodom mennyire sorsszerű ez.
Valami a felehajt, hogy keresni kellene hol bicsaklott ki
ez a sors, tapasztaltam, hogy egyt agyonra lezüllött , egyébként egyetemet végzett ember, végül a szociális otthonban kötött ki, ahol egy megváltozott, remélhetőleg elfogadó közegben él. Rendezett külsővel.
Nem hagy nyugodni a gondolat, hogy talán mindenkinek van egy olyan pont az életében ahol még visszafordíthatók lehettek volna a tragédiák.
Rendkívül fontos témát dolgoztál fel.
Nagyon nagy szívvel gratulálok:
Erzsébet

Zsuzsa03022021. március 25. 19:12

Szomorú, valós, megrázó verset írtál.
Köszönöm, hogy olvashattam.
Szép napokat kívánok, jó egészségben:
Zsuzsa

meszaroslajos602021. március 25. 19:01

Szeretettel hagyok szívet, Lajos.

Gaffer2021. március 25. 18:49

Kemény, szívbemarkoló sorok...

B...yL...o2021. március 25. 18:47

Versed az égre kiált, mert ember úgy látszik nincs, aki meghallja és tudna segíteni.
Nagyon emberi, mélyről fakadó költemény.
László

TURIKARI682021. március 25. 18:38

Szívvel olvastam gratulálok versedhez kedves Ilona

bakonyiili2021. március 25. 18:30

Érződik soraidban a tehetetlen harag, a miért?
Megrázóan őszinte sorok, embertelen, kilátástalan élet.
Beleborzongtam soraidat olvasva, annyira szenvedélyesen írtad, minden elismerésem, gratulációm: Ili

orok.szerelem552021. március 25. 18:26

Kedves Ilona!
Ez a szomorú valóság, sajnos sok embernek ilyen sors jut.
Remekül megírt versedért szívet hagytam!
Szívből szeretettel gratulálok!
Margit

pete572021. március 25. 18:18

Szomorú téma, remek vers!
Szívvel gratulálok!
Margit

Dram2021. március 25. 18:17

Ez is egy emberi sors, egy
jó versbe foglalva.
Szívet hagyva; András.

vamosiistvan2021. március 25. 17:53

Szívvel gratulálok kedves Ilona!Hát igen,ez szomorú hangulatú ...!Tisztelettel:V.István

Katka692021. március 25. 17:45

Szomorú sors! Van, akin hiába szeretnének segíteni, ő nem partner ebben.
Szeretettel gratulálok: Katka

Hege2021. március 25. 17:40

🖤

1-9-7-02021. március 25. 17:28

Szívszorító sors és szívszorító versed is ami szép emléket állított nekik mert sajnos sok ilyen ember él és élt köztünk reménytelen és ismeretlen kerül fekete zsákba isten adjon neki örök boldogságot Szívszorító elgondolkoztató kiváló versedhez szívvel szeretettel elismeréssel gratulálok Anikó

S.MikoAgnes2021. március 25. 17:10

Drámai tömörséggel megírt remek versed szomorúan olvastam.
Különösen fáj az olyan család szenvedése, amelynek diplomás, egykor mindene megvolt tagja süllyeszti magát ilyen helyzetbe....
Nagy elismerő szívvel gratulálok, drága Ilona!
Szeretetteli ölelésemmel:
Ági

VaradyEndre2021. március 25. 17:09

Remekül megírt versedre szívet adok.
Endre

laszloklara2021. március 25. 17:03

Megrázó, élethű ''emberi'' vers, megrendítő sorok

Evanna2021. március 25. 16:57

Remek versed szívvel olvastam!
Evanna

Martonpal2021. március 25. 16:57

Nagyszerű,meghatóan szép vers.
Szívvel gratulálok...attila

Molnar-Jolan2021. március 25. 16:55

Nagyon empatikus, mélyen érintő sorok.

molnarne2021. március 25. 16:55

Kitűnően megírt versedhez drága Ilona szívem hagyom szeretettel gratulálok:ICA

STEADYmad2021. március 25. 16:47

agyon-ütött👊
Nagy tiszteletem:
Szilárd

feri572021. március 25. 16:46

Szomorú sorsú embereket naponta látni, a hajléktalan kiszolgáltatott emberek végső sorsát idézi remek alkotásod.
Nagy Szívvel gratulálok.
Feri

Stella.A2021. március 25. 16:24

Társadalmunk egyik szomorú aspektusát rajzoltad meg, nagyszerű vers formában.
❤️
Tetszik.
Mónika

Sanyipapa2021. március 25. 16:22

❤ (13)
Sanyi

Katkamano2021. március 25. 15:48

🖤

kokakoma2021. március 25. 15:41

A ma: ''VALÓVILÁGA''! Szívvel . János

JohanAlexander2021. március 25. 15:32

Ilona, megrázóan nagyszerű vers!
Hatalmas szívet küldök.

CD57.sz2021. március 25. 15:31

Megrázó, lelket érintő
nagyszerű versednél
szívvel időztem: Klári

Zakeus2021. március 25. 15:19

Szomorú hogy emberhez nem méltó körülmények között élni tudnak emberek! Jó vers, szívvel olvastam! ♥️
Gábor.

Tamandy2021. március 25. 15:19

Szomorú és fájdalmas érzés látni egy ember leépülését!
Szeretettel gratulálok a vershez!
Andi

5367712021. március 25. 15:12

Megrendítő sors, nagyon szép vers! Szívet hagytam.
József

vargarpi2021. március 25. 14:56

Nagyszerűen megírt versedhez szívvel gratulálok!
Szeretettel: Árpi

John-Bordas2021. március 25. 14:23

Megrázoan drámai, kitűnően megírt versedet óriási 💓 olvastam ölel János szeretettel

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom