Gyertyafény
Gyertyafény a félhomályban,
Reménysugár éjszakában
Pislákol messzi távolban,
Reményt jelent a vándornak.
Csak egy pici fényt adó láng,
Mely végre megváltást hoz ránk.
Apró gyertya kicsi fénye,
Emberség apró reménye.
Messziről jött, fáradt vándor,
Ki bekopogott alváskor
Éjszakára megpihenni,
Fejét nyugalomba tenni.
Őzsuta szalad sietve,
Kósza nesztől megijedve.
Félve nézi gyertyalángot,
Nem érti a fátyoltáncot.
Hűvöst lehel ki az erdő,
Éjjelre nyugszik a mező.
Felhőpaplan van az égen,
Nyugszik a világ békében.
2021. április
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
szalay2021. április 28. 10:53
Kedves Ferenc, szépségesen megrajzolt képekkel tele versed,
gratulálok( 4) üdv István
S.MikoAgnes2021. április 28. 08:09
Líraian szépséges!
Nagy szívvel tetszik:
Ági
feri572021. április 28. 07:13
''Messziről jött, fáradt vándor,
Ki bekopogott alváskor
Éjszakára megpihenni,
Fejét nyugalomba tenni.''
Nagyon szép alkotásod Ferenc.
Szívvel olvastam.
Feri