Szerző
Nagy András Drame

Nagy András Drame

Életkor: 29 év
Népszerűség: 1 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 855 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2009. november 5.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.


Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Nagy András Drame

Remény a bánat között

Októberi nap volt s nem is tudtam.
Miként fejezem be napomat, mibe is gondoltam,
Lelkesen indultam utamra.
Fájdalommal tértem hazámba.

S én mit se tudtam,
Mikor beléptem éreztem fájdalmam.
Éreztem sorsomat miképp jön rá,
Jégre, olvadt acélt, mit szívemre zúdítja rá.

Tudtam, hatalmas űrrel lelkembe.
Ölelés nélkül, fájdalmat mondtál szemembe.
Tévhitek, árnylények, borzalmak,
Szívem széthasadt a teher alatt.

Feltépte régi gyógyult sebeimet,
S lassan ütőeret érint, eltorzítja a heget.
Kapkodok szívemhez, szorít, megöl engem.
Idebent nem kap teret az idegen.

Szavaid egyesével állítja belém,
A mérgezett tőrt, mi tart felém.
Könnyemet elnyomva hagyom,
Hagy teljen az utolsó szerelmes vasárnapom.

S könnyeimmel küszködve,
Forog a gépezet semmit se értve,
Mintha egy világ válna ketté,
Abból új születve, lánccá verte mi a jelené.

Múlt históriák, jelen, jövőképek.
Összezúdul eggyé, s őszintén félek...
Félek a jövőtől, félek a szavadtól,
Félek a szakítástól, a hideg holnaptól.

Mi neked a kötődés irántam?
Mit adjak neked, ha a szívem is kínáltam...
Két élet egy testbe?
Miért szenvedek, gyönyörű veled kettesbe...

Mint egy megfagyott rideg acélt...
Mit felmelegíteni nehezen, akármennyit kért.
Őszintén próbáltalak megfejteni,
De nem sikerült válaszra térni.

S ha szíved nem szerelmes,
Mondd azt, és hagyj szenvedni, legyél olyan kedves.
Hagyj engem, ez így csak széttép belülről,
Vagy, ébredj rá... fontos vagy teljes szívemből.

S nem veszel engem komolyan,
Játszadozol érzelmeimmel nyugodtan.
Vagy a szerelem túlontúl nagy feladat?
Én már szerelembe estem a hónapok alatt.

Kérlek, válaszolj, mi gátol téged?
Miért nem látod, vagy érzed?
Miért csalogattál hívószavaddal magadhoz?
Ha tudtad... Hogy a szerelem nem viszonyul tudatodhoz.

Görcsölt kézzel imádkozok érte,
Szívem úgy érzi itt a kapcsolat vége...
Lehúzza újra fekete vasköpenyét.
Bezárja kapuit, s vár... csak vár, míg dobog a lét.

Elhangzik felettem a vészharang,
Fekete madár jelzi, itt a gonosz arat.
Őrlődik lelkem újra... S már tudja,
Itt a vége... A szerelemnek alkonya...

Szakítás utáni vers...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom