Szerző
Tomasekné Györgyi

Tomasekné Györgyi

Életkor: 66 év
Népszerűség: 19 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 2103 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2009. november 5.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (7)

Tomasekné Györgyi

Megpróbállak elengedni

Nem
volt idő a
búcsúzásra,
a halál végleg
felkapott,
Te itt hagytál
e csúf világba,
a lelked gyorsan
távozott.
Hiába fogtam csöpp kezedet,
a halál el nem engedett,
drága Anyám, már máshol jársz,
szél repíti lelkedet.
Már tudom, hogy
soha többé nem jössz,
Te megpihentél ott fenn,
az angyalok közt,
azóta oly fájdalmas az életem,
úgy érzem, nincs már miért éljek,
s nem is kérdezek.
Most megpróbállak
elengedni Téged,
vigyázz reám
odafentről, kérlek,
s menj, csak vigyázz reám
odafentről, kérlek.
Nem tudok gondolni másra,
a lelkem mindig háborog,
mikor ráborultam a fejfádra,
a szívem akkor megfagyott.
Éjjelente ábrándozva
nézem azt a csillagot,
letörlök egy fájó könnyet,
Anyám egyszer elhagyott.
Nem volt idő a búcsúzásra,
a halál végleg felkapott,
Te itt hagytál e csúf világba,
a lelked gyorsan távozott.
Hiába fogtam csöpp kezedet,
a halál el nem engedett,
drága Anyám, már máshol jársz,
szél repíti lelkedet,
drága Édesanyám,
most azt mondom:

Isten Veled!
ISTEN VELED

2008.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Vargazlajos2014. június 29. 17:02

Az édesapák, édesanyák elmennek. Ez az élet törvényszerűsége. Fentről vigyázzák lépéseink, s majdan ott találkozunk, hogy közösen vigyázzunk az itt maradtakra. Megtörted a szívem!
VZL

Hanagyorgyi(szerző)2013. november 17. 19:34

Kedves Mercurius köszönöm, hogy itt jártál.
Szeretettel: Hana

Hanagyorgyi(szerző)2013. november 17. 19:34

Kedves M!

Igen, ez tényleg az. :-(
Szeretettel: Hana

Hanagyorgyi(szerző)2013. november 17. 19:33

Köszönöm a régi hsz-eket, véleményeket.
Szeretettel: Hana

Mercurius2013. november 15. 23:12

Megható egy vers, köszönöm ezt az élményt és minden jót kívánok neked! :)

Mikijozsa2013. november 4. 22:12

Nagyszerű alkotás, alázattal olvastam, ez a vers, de tényleg, olyan búcsúféle, nem?

mezeimarianna2009. november 7. 03:50

Szép:(sajnálom...

kormanyossanyi2009. november 6. 08:04

Tetszik...szépen versbe öntötted a fájdalmat...

Korin2009. november 6. 07:17

Szia Györgyi.Csodálatos a versed.Igen az elengedés, nagyon fájdalmas.Ezt, az itt maradottaknak, valahogy túl kell élni.
Szeretettel, Korin

szucsistvan2009. november 6. 05:59

Nagyon teszik a versed Györgyi.
Csak azt ne hidd, hogy itt elbújhatsz előlem ))))

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom