Fehér galamb
Vándor ül most egy gödör alján,
Tűnődött már sokat rögös útján,
Annyi szép reményt álmodott már,
Boldog perceket rég nem vár.
A múlt őrzi még csepp jóságát,
Mit semmi nem fest feketére át,
Ebbe kapaszkodik, míg az élet tart,
Hozhat az Isten még ezer vihart.
Kezében fészkel egy fehér galamb,
Mely üzenetet visz hírül majd,
Hogy a háborúnak benne vége,
Legyen hát a világban béke.
Nem visel több harcot ez a lélek,
Vágyai már a holnaptól is félnek,
Kardot emelt, s kard által vész,
Az erős szív most feladni kész.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Dorte(szerző)2021. május 12. 11:21
Köszönöm szépen mindenkinek.
5206162021. május 12. 09:55
Csodálatos versednél szívet hagytam. Gratulálok. Sándor
S.MikoAgnes2021. május 12. 09:33
Meghatóan szépséges életvers!
Soha ne add fel!
Hoz az élet új csodákat, higgy, remélj!
Nagy szívvel:
Ági
Leslie20162021. május 12. 08:15
Tetszik a versed.
Szivet adtam.
László
Pflugerfefi2021. május 12. 08:01
Tetszik!
Szivvel!
Feri.
VargaPalma912021. május 12. 08:00
Megható, csodálatos vers, tiszta sorokkal.
Gratulálok! Könnyes szemmel olvastam végig.
''Az erős szív, most feladni kész.''
Te ne add fel!
Szívet hagyok! És várom újabb versed
Szeretettel: Pálma
donmaci2021. május 12. 07:31
Nagyon jó versedet szívvel olvastam Józsi
Zsuzsa03022021. május 12. 05:55
Elgondolkodtató, nagyszerű verset írtál.
Köszönöm, hogy olvashattam.
Gratulálok.
Szép napot!
Zsuzsa
krisz93932021. május 11. 21:32
Kedvesek Dániel!
Elgondolkodtató, sejtelmes mondanivaló, szép, tiszta rímekbe ágyazva. Nagyon tetszett.
Tisztelettel: Kristóf
feri572021. május 11. 20:46
Kiváló, nagyon szép alkotásodhoz.
Első Szívvel gratulálok.
Feri