Szerző

Horváth Ádám (Adamovics)

Életkor: 23 év
Népszerűség: 17 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 68 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2021. május 23.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (4)

Horváth Ádám (Adamovics)

Érzelmi börtön

Lelkemben túlélő erő
Támad, ha éppen vakmerő
Agyam világgá ment volna,
Karom végsőkig harcolna.

Félek, testem beleremeg,
Tán utolsó óra ketyeg,
Vagy csak a szívem megszakad,
Mélyén élet alig marad.

Láncok kötnek, tűzzel marnak,
Mégsem vet véget a harcnak
Senki és semmi, csak a sors,
Bánatban az élet sem gyors.

Szenvedek megtörten hagyva,
Magányos szív jégbe fagyva
Keresi a csók melegét,
Sebet gyógyító szerelmét.

Nem látni a fényt a végén,
Csak vakon járt utak szélén
A szakadékba zuhanva
Engedne a sors utamra.

A sötétben úgysem látszik,
Hogy szemem könnyekben ázik,
Erőtlen kéz kapaszkodik,
Az élethez ragaszkodik.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Leslie20162021. május 24. 05:58

Fájdalmas, szomorú alkotás. Az élet szép, akkor is ha néha nem annak tűnik.
Szivet adtam versedre.
László

feri572021. május 23. 18:20

Megható, szomorú, elképesztően jó alkotás,
igazi remekműved nagyon tetszik Ádám.
Első nagy Szívvel gratulálok.
Üdvözlettel.
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom