Szerző
Papp Gyula

Papp Gyula

Életkor: 69 év
Népszerűség: 124 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 74 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2021. június 18.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (20)

Papp Gyula

Derengő (bizonytalan) bizonyosság

Olyan megértésféleség ez,
mint a kényszerképzet.
Homályos benne sok apró részlet.

A lét bizonytalan. Minden porcikám sajog.
Bizonyosság csak az, ha valaki már halott.

Ifjon. Mikor még hittem!
De - miben is hittem?
Istenben nem, erre tisztán emlékszem.

Bár gyanítom, az ember megbűnhődik egyszer.
Amiket tett vagy nem tett, megbánja ezerszer.
Voltak dolgok, amikre erősen vágytam.
Nemhogy a dolgokat, de helyem sem találtam.

Maradjon köztünk, de ha - jól emlékszem?
Mikor valamit regéltem,
akkor a szavakat valakiktől kölcsön kértem.

Hát, na-ja! Nem volt szavam semmire.
Vágytam egy kolbászzsíros serclire.
Szeletre. Nem egy egész veknire.

Nincs szégyenfolt. Mi valaha bűn volt.
Most sikk lett, és teszik is szüntelenül.
Minden eltörpül. Hazudnak Nekünk szemérmetlenül.

Itt kering Téged keresve megváltó angyalod.
Ne is firtassál semmit!
Minek? Jobb, ha hagyod.

Lehet? - mégiscsak bizonytalan vagyok.

2021. június 9.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


AkarkiGyula(szerző)2021. július 4. 14:08

@ditte142:
Bocsáss meg, de a gépem kihagyja időnként az "a" betűt. Csak, az elküldés után vettem észre.
Kedves Erzsike!
Igen, jól értelmezed. Méghozzá, igen jól értelmezed.
Egyik nagyon kedves magyarnyelv-tanár ismerősöm magyarázgatta Nekem, hogy a másodikként elhagyott, és kifogásolt vesszőm nem szükséges. Úgy gondolja, hogy nem szükséges tagmondatként írni, mert a mondat egyben is értelmezhető. Tehát oly módon, ahogyan az javítva lett. Amit furcsállok, Én aki írtam. Ezek szerint rosszul írtam meg, mert más értelme van a mondatnak, mint amit kiakartam vele fejezni. Vélem, az "Itt kering" után pontot kellett volna tennem. Ezt a megoldást viszont túlságosan elhatárolódónk tartom. Marad tehát az, hogy rosszul fogalmaztam meg mondandómat.
Most látom, hogy a Te második példád, magyarázatában rosszul lett írva.
"hogy a fánk édes, majd - szerelmem, nekem ez a fánk bejön."
Itt, ahogy magyaráztad a "szerelmem" után már nem kell a vessző.
Köszönöm, hogy visszatértél hozzám.
Remélem, nincs benne több elírás.
ü

AkarkiGyula(szerző)2021. július 4. 13:59

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

ditte1422021. július 4. 00:19

Kedves Gyula!

Akkor visszatérek, a vesszőt értelmező jelleggel is használom, Pl.:
1.Édes szerelmem, ez a fánk nekem bejön.
2. Édes, szerelmem nekem ez a fánk bejön.
Az első esetben ugye a szerelmemről állítom, hogy édes szerelmem - kedveskedő jelző,
a második esetben , rögtön az elején megállapítom, hogy a fánk édes, majd - szerelmem, nekem ez a fánk bejön.
Gyula, kedves, jól értelmeztem a vessző jelentőségét ez esetben, remélem!
Szeretettel voltam:
Erzsébet

AkarkiGyula(szerző)2021. július 3. 06:52

Kedves Társaim, a Poeton!
Köszönöm véleményeteket, és méltató soraitokat.
Annyit szeretnék, elöljáróban tájékoztatásul hozzáfűzni, hogy nem egyéni művem. A moderátor két helyen belejavított. Tudjátok, óvni kell a helyesírást, meg minden. Szerencsére, nem került erotikus kategóriába. A gépállat először azt javasolta. (Gondolom a vágy szó miatt).
"Amiket tett vagy nem tett, megbánja ezerszer."
Én itt a "vagy " elé veszőt tettem. Az új helyes írás szerint kell, de egyébként is szeretettel használom a vesszőt, mondat tagolási funkció gyanánt.
A másiknál a "Téged" elől vette ki a vesszőt.
"Itt kering, Téged keresve megváltó angyalod."
Ebben, lehetséges, hogy igaza van. Sosem értettem, hogy mikor kell, és mikor nem kell a vessző. Azt gondolom, a mondatok egyben értelmezésével kapcsolatban (mikor egy mondat, mikor tagmondat), hogy a veszőnek igenis szerepe van. Egy kis szünetet tesz be, hogy meggondoljuk, az első tagmondatban írtakat. Miért nem döntheti el? - aki írja, hogy a második részt Ő (mint író) tagmondatnak tekinti. Szerencsnémre nem vagyok nyelvész, és nem kell ezen töprengenem. A nyelv meg, folyamatosan változik. A nyelvújításkor voltak szavak, amik elvesztek, és voltak amik megmaradtak. Rengeteg szó kerül használatba napjainkban is. Sok külföldi is. A reklámokban. A boltok neveiben. Van ugyan törvény, de ezt nem lehet megállítani. A vesszők használatát annak idején nem tanultam meg. Vén fejjel meg, - minek?
@feri57: @Metta:
@ditte142:
"Lódítnak jobbrul, lódítnak balrul,
Jó, hogy az ember meg nem bolondul... "
Hozzáfűzésedhez, csak annyit. Biztos, hogy nem bolondultunk meg?
@VaradyEndre: @anci-ani: @anci-ani: @JohanAlexander:
@SzaipIstvanne:
Marika, Én azt gondolom, az ember gondolkodik, és hisz valamiben. Olykor abban, hogy Ő nem hisz semmiben, és senkinek. Felvetetted a kérdést: Miért vannak "ennyire szegények, ennyire pofátlanul gazdagok?" - az emberiség történetében, mindig voltak szegények, és pofátlanul gazdagok. Most egyre inkább ez tendencia. Akkor nem hozta, nyilvánosságra média. Még nem volt.
@536771: @41anna: @John-Bordas: @orok.szerelem55: @60afrod:
@B...yL...o:
Nos, Én azt gondolom a kétely, és kétség is helyén való. Miben bízhat az ember? Tán a túlvilágban? - vagy a jövőben? Mindég azt mondták, és mondják most is. A gyerekeiteknek, az unokáitoknak jobb lesz. Tényleg lesz szebb jövő?
@Golo: @Pflugerfefi: @szalay: @Leslie2016:
@111111:
Piroska lehet, hogy igazad van. A múlt is változik, az emlékeinkben.
ü

1111112021. június 21. 14:32

''Bár gyanítom, az ember megbűnhődik egyszer.
Amiket tett vagy nem tett, megbánja ezerszer.
Voltak dolgok, amikre erősen vágytam.
Nemhogy a dolgokat, de helyem sem találtam.''
...hát valahogy így volt ifjúként...vagy mégsem?...Szívesen olvastalak. Piroska

Leslie20162021. június 21. 06:00

Tetszik a versed.
Szívvel olvastam.
László

szalay2021. június 19. 06:05

kedves Gyula,ez az általad megrajzolt helyzet nagyon ismeretes
remekül megírtad gratulálok István (17)

Pflugerfefi2021. június 18. 21:33

Jól làtod e hazug vilàg
''remekléseit''
Filozófikus gondolataid
remek versbe írtad!
Szkvvel!
Feri.

Golo2021. június 18. 20:21

Nem vagy egyedül ízekkel az érzelmekkel.
Üdv. 15.♥

B...yL...o2021. június 18. 18:53

Mint verseidben általában, kétely és kétség váltakozik némi reménnyel. Kereső, kutató elméd nyugtalan sorokat vet papírra, és mi eltöprenghetünk rajta.
L

60afrod2021. június 18. 18:51

Kedves Gyula!
Remek versedhez szívvel gratulálok!
Szeretettel:Ildikó

orok.szerelem552021. június 18. 17:55

Kedves Gyula!
Remek verseden eltöprengtem...
Még a biztosban is van bizonytalanság.
Szívet hagyva szívből gratulálok!
Margit

John-Bordas2021. június 18. 15:05

Gyula,tehetsegednel csak következetességed nagyobb,ez előtt le a kalappal,kevesen karomoljak Istent a loveszarokban, ismét egy abszolút gyöngyszem tőled, nagyszerű munka szívvel gratulálok hozzá ölel János szeretettel

41anna2021. június 18. 14:50

❤️10. Az a bizonytalanság....,


Melinda

5367712021. június 18. 14:48

Nagyszerű vers! Szívvel olvastam.
József

SzaipIstvanne2021. június 18. 13:48

Kedves Gyula! Bizony, van bennünk bizonytalan bizonyosság.
Hittem, talán hiszek is, csak sok mindent nem értek. Miért vannak
ennyire szegények, ennyire pofátlanul gazdagok?, kikröl minden
lepereg. Kicsit tulgondoltam e remek versed, de érzem Te sem
csak magadról írtál.
''Nincs szégyenfolt. Mi valaha bűn volt.'' Bizony, sok mindennek ez
az oka.
Szivvel időztem: Mária

JohanAlexander2021. június 18. 13:32

Gyula, szívet érő vers.

kokakoma2021. június 18. 13:27

Tisztelettel, szívvel gratulálok, és egyetértek. János

anci-ani2021. június 18. 12:52

''Bár gyanítom, az ember megbűnhődik egyszer.
Amiket tett vagy nem tett, megbánja ezerszer.''...

Remek vers a kételyekről, az életfelfogásról, az emlékekről...
Kedves Gyula szívvel gratulálok!
Anci
Anci

VaradyEndre2021. június 18. 12:03

Remek versed , szívvel olvastam.
Endre

ditte1422021. június 18. 11:40

Kedves Gyula!

Ki ezen, ki azon töpreng el,
de ez már egyszerűen döbbenet, hogy:
''Nincs szégyenfolt. Mi valaha bűn volt.
Most sikk lett, és teszik is szüntelenül. !!!!
Minden eltörpül: Hazudnak Nekünk szemérmetlenül. !!!

Csak ennyi tennék hozzá:

Lódítnak jobbrul, lódítnak balrul,
Jó, hogy az ember meg nem bolondul...

Nagy-nagy szívvel. szeretettel olvastalak:
Erzsébet

Metta2021. június 18. 11:23

Kedves Gyula!
Nagyszerű, elgondolkodtató versed szívvel olvastam.
Szeretettel gratulálok
Margit

feri572021. június 18. 09:56

Nagyon szép alkotásod.
Szívvel olvastam.
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom