Szerző

Juhász Magda

Életkor: 85 év
Népszerűség: 173 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 99 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2021. június 18.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (19)

Juhász Magda

Én még láttam őket

Emlékezés a II. világháborúra

Én még láttam mikor az égből bomba hull alá,
és az angyalok dala helyett a sziréna szólt.
Ti nem hallottátok soha a Katyusa ugató hangját,
és nem fogtak rátok gépfegyvert sehol!
Ti nem láttátok a katonákat, a rémült szemeket,
mert nem tudták, hogy merre meneküljenek.
Én láttam őket és még ma is látom,
lángolt az én gyermeki világom.
Haldokló katona hullt a porba,
ó Mein Gott Liza, ó Mein Gott Liza!
Ó mein Gott, hol voltál Istenem?
Miért nem győztél az emberen?
És láttam halott gyereket,
gránát hasította kidőlt beleket,
és láttam kiégett üszkös házakat,
lovasa nélkül vágtató megriadt lovakat,
és láttam a deportáltak vagonból kinyúló karjait,
és térdre esve hiába fohászkodtunk hajnalig.
Hol voltál akkor én Istenem?
Hol voltál akkor és ma is hol keresselek,
hisz ismét megvadultak az emberek?!
Olyan könnyen felejt az ember,
vagy talán csak visszanézni nem mer?
A pénz, a vagyon, a gazdagodás lett az úr,
nem látjátok hogy mindez porba hull?

Én még láttam őket...

1945. május 8-án a németek hivatalosan kapituláltak, a II. világháború ezzel ért véget Európában.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


magdus(szerző)2021. július 2. 12:37

Köszönöm szépen hogy olvastad.

Farkas_Vica2021. július 1. 20:59

Szívből gratulálok a vershez! Átèreztem, ès együtt érzek, még ha nem is éltem át.

magdus(szerző)2021. június 30. 11:22

@Callypso: Köszönöm szépen, hogy átérezted.

Callypso2021. június 29. 13:49

Sokat meséltek nekem is a háborúról, a félelemről, a nyomorgásról. Még ha mélyen bele is gondol az ember a sok szörnyűségbe, sajnos akkor sem értékeli igazán azt, hogy most biztonságban él... Van mit töprengeni a verseden és a tanulságán. Gyönyörűen, szívhez szólóan írtad meg az igazságot. Gratulálok!

magdus(szerző)2021. június 24. 16:50

Talán így pontosabban olvasható a háborúról.
https://zsamoly.webnode.hu/l/blogbejegyzes-kepekkel/

magdus(szerző)2021. június 24. 15:56

Kedveseim, ha valakit érdekel a háborús történet, itt sok minden mással együtt, olvashattok róla még. Két honlapom van azonos címmel, jelenleg fejlesztés alatt.
http://www.zsamoly.web-hely.hu/index.html és
https://zsamoly.webnode.hu/

magdus(szerző)2021. június 24. 15:52

@zsuzsakalocsa: @Motta: Köszönöm szépen, hogy olvastátok ezt a szomorú, de remélem tanulságos verset.

Motta2021. június 23. 22:08

Anyám sokat mesélt azokról a Katyusákról...
szivvel olvastalak
Motta

zsuzsakalocsa2021. június 23. 20:09

Kedves Magda!
Igaz, megtörtént szomorú történelem a II. világháború, nagyon sok emberáldozatot követelt. Szörnyű az ilyenre emlékezni, s látni.
Szívet hagyok szeretettel, s gratulálok!
Zsuzsa

magdus(szerző)2021. június 23. 18:22

@szalay: @Leslie2016: @ereri: @lejkoolga: @feri57: @kokakoma: @41anna: @536771: @ditte142: @JohanAlexander: @John-Bordas: @pete57: @VaradyEndre:
Sajnos hogy ilyen szomorú hangulatú versnél találkoztunk, de köszönöm szépen, hogy olvastátok. Sajnos én átéltem és valós életképeket festettem le a versemben. Az a német katona is a nagyanyám házánál a ''gáderon'' haldoklott, és ezt kiabálta. Engem betuszkoltak a konyhába, és reggel már csak letakarva láttam, mozdulatlanul. Akkor is elküldtek, de én már sírtam. Sirattam a katonát és Lízát is, mert tudtam, hogy hiába várja haza. Néha eszembe jut, hogy ezt a katonát legalább valaki elsiratta, még ha az egy gyerek volt is. Pedig tőlük, a németektől is féltem.

szalay2021. június 21. 11:15

Kedves Magda,most bukkantam rá e remek versedre és a továbbiakban szeretettel figyellek,versed ma is nagyon aktuális és a befejezés ráteszi a pontot''nem látjátok,hogy mindez porba hull''
gratulálok szeretettel István (16)

Leslie20162021. június 21. 05:55

Szomorú történelmi tények.
Szörnyű még olvasni is.
Nagyszerű vers.
Szívet adtam.
László

ereri2021. június 20. 08:41

''láttam a deportáltak vagonból kinyúló karjait,
és térdre esve hiába fohászkodtunk hajnalig.''

Üzenet értékű, borzongatóan hiteles soraidon sokan eltűnődhetnének kedves Magdika! Szebb lehetne általa mindannyiunk élete. Gratulálok alkotásodhoz és nagy-nagy, együttérző szívet hagyok neked mellette - szeretettel, tisztelettel: E. E.

lejkoolga2021. június 18. 15:26

Drága Magdika!
Olvasni is nehezemre esett a szörnyűségeket, amiket leírtál, nem még átélni!
Elhiszem, hogy annyi év után is benned él a fájdalom.
Szomorú versedhez gratulálok!
Szívvel: Olgi

feri572021. június 18. 15:18

Nagyon szép emlékezésversed Magda.
Nagy Szívvel olvastam.
Feri

41anna2021. június 18. 14:54

,❤️8. Szívszorító vers.,de a vége nagyon is igaz!
Nagyon nagyon jó vers!

Melinda

5367712021. június 18. 14:52

Szívbemarkoló emlékezés, fájdalmas emlékek! Nagyszerűen írtad meg, szívet hagyva gratulálok!
József

ditte1422021. június 18. 13:58

Drága Magdi!

Versed által jártam meg most a poklot!
Meg, amit szüleim, rokonaim itt-ott elejtettek róla, mert beszélni nem szerettek a háborús ''élményeikről''!

''Ó, mein Gott, hol voltál Istenem?
Mért nem győztél az emberen?''''

De emlékszem keresztapám egy mondatára:
''Az ember annyit sem ért, mint egy légy!''

S kérdem :
Kinek a törvénye ez a még a világ- világ, -harc?

Amit felépítünk lerombolják, s kezdődik újra előről az egész,
ez a történelem mókuskereke?

Óriási szívet hagyok,
kimondhatatlan mit értetek át!!!

JohanAlexander2021. június 18. 13:54

Kedves Magda, hatalmas szívet érdemel félelmetesen igaz versed!

John-Bordas2021. június 18. 13:41

Drága Magdika,hatalmas erejű vers! Nagyon jó, megrázó és bölcs is, útmutató is, sajnos a fasizmus most ismét szövetségre lépett a kommunizmussal és napjainkban próbálják megvalósítani amit külön külön nem voltak képesek.A reggelem versét írtad meg, hálásan köszönöm ölellek szeretettel és nagy ❤️ János

kokakoma2021. június 18. 13:31

Biztosan kevesebbet láttam és éltem át, de magam is sokszor elgondolkodom, elmélkedem amikor édesanyánkkal, három gyerekkel menekültünk és egyetlen gebe lovunkat is kilőtték. Szívvel, szeretettel olvastalak. János

pete572021. június 18. 12:21

Főhajtással gratulálok!
Zseniális vers!
Margit

VaradyEndre2021. június 18. 12:14

Kedves Magda!
Nagyszerűen megírt, a háború szörnyűségeit bemutató szuggesztív alkotás!
Nagy szívvel gratulálok.Én is írtam egy verset a II. világháborúról .A címe-''Valami elromlott 39-ben''.Ha gondolod olvasd el.Bár,én magam, koromnál fogva nem éltem át személyesen a szörnyűségeket.
Üdvözlettel:Endre

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom