Szerző

Mareike Marno

Népszerűség: 5 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1146 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2009. november 13.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (8)

Mareike Marno

A sasok

Azt hittem sasok vagyunk.
Magunknak élünk, és magunkért halunk.
Két szabad és büszke sasmadár,
ki könyörtelen magasan, az égen száll.

Felette minden rossznak,
álnok, kegyetlen, bántó gonosznak.
Emberi lelkek, felemelkedve,
kit nem húz sárba
az élet kénye - kedve.

Nap melengette, Hold dajkálta
édes álmaim,
mi végre tépáztad széles szárnyaim?
Magasan repülő, büszke sas madár?
- Ázott veréb! - vagy még annyi sem vagyok már!

Az élet olykor túlon-túl kegyetlen,
nem nézi mindig, ki volt az ügyetlen.
A hátunk mögött kajánul, nagyot nevet,
és csinál belőled búgó gerlicét,
belőlem meg ázott verebet!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Törölt tag2017. október 26. 01:25

Törölt hozzászólás.

Abraks_Anna2017. január 2. 07:00

Szomorú versednél szívem hagyom! Boldog új évet kívánok! Adri

Törölt tag2011. május 8. 13:07

Törölt hozzászólás.

Mareike(szerző)2011. április 30. 21:52

Köszönöm a dicsérő sorokat.

Evelyny2011. április 12. 20:23

Mareike

Nagyon szépen megírtad versedet.Igazi gondolati költemény ami tele van fájdalommal és érzésekkel.Gratulálok.
Nagyon jó volt olvasni.Igen érdekes a költői világod.
Üdv:Evelin
8

Mareike(szerző)2011. február 15. 20:54

Köszönöm, kedves tőled.

Attila_the_hun2011. február 6. 19:55

Kedves Mareike! Bezony nekem is nagyon tetszik ez a versed. Jó volt olvasni még akkor is, ha szomorkás a hangulata.
Szóval, gratula :) Elteszem.

Törölt tag2010. november 7. 21:20

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2010. május 8. 13:53

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2010. április 28. 23:00

Törölt hozzászólás.

Zebike2010. április 11. 00:41

Gratulálok, szépen megfogalmaztad, kitünő vers.

abirta2010. április 11. 00:19

Szépen megírtad gratulálok hozzá,és ha megszárad a tollad megint szárnyalhatsz mint sas madár.Kis ázott veréb.

Törölt tag2010. március 20. 11:54

Törölt hozzászólás.

Mareike(szerző)2010. március 19. 21:28

Köszönöm, hogy olvastál. :)

LIne2010. március 18. 15:03

A remény, a bizalom, legmagasabb fokon...
ahogy csökken, alászáll, -mesteri.
Üdvözlettel;

Dundus2010. március 3. 13:13

Szép vers,tetszett!

Szelion2010. január 31. 22:56

*sorban

Szelion2010. január 31. 22:56

nagyon ééés nagyon tetszik...:) igaz nem a legvidámabb mégis néhány sorba elbújt egy kicsi remény..talán:)

Mareike(szerző)2010. január 27. 21:34

Köszönöm, hogy olvastál, nagyon kedves tőled. :)

Etka2010. január 25. 22:06

Olyan fájdalmasanszép a versed, kedves Marieke...
ölelésem:)

Mareike(szerző)2010. január 18. 23:24

Koszönöm Black :)

Black2010. január 18. 10:18

Szomrú, de nagyon szép

Törölt tag2010. január 16. 22:01

Törölt hozzászólás.

narnia2009. november 14. 01:27

na most akkor :

- a vershez jár minden elismerésem :))
- az érzéshez :(( meg verébBaráti ölelésem

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom