Mikus Bea

Atyám

Atyám! Ki nem a mennyekben vagy még,
Őszinte szívemből kívánom, hogy még hosszan élj.
A betegség vaskarmokkal sújtott le rád,
Mint ártatlan áldozatra a sasmadár.
Tested gyötrő kínoktól szenved,
Gyógyulásod forrását hitedből nyered.

Atyám! Bár hitünk annyira más,
De most egy célért rebegünk imát,
Nem áll módunkban gyógyítani a test baját,
A tudományra van bízva, hogy ellássák.
A testet, mint kelmét, szabják, varrják,
De miénk a hitünk, isteni csoda, nyíló virág.

Egy kedves arc, egy bölcs lélek,
Kibe belemart a végzet,
Ne engedj az elmúlásnak, a hited erős és szent, mint a lélek,
Makacsul küzdj még akkor is, ha mások reménytelennek néznek,
Itt vannak szeretteid, itt van az élet!

Atyám! Ki itt vagy a Földön velünk,
Maradj még sokáig itt nekünk.
A sok égbe szálló ima, ne legyen mindhiába,
Találjon mind meghallgattatásra.
Derűvel, mosollyal, a halállal szembenézve
Térjen vissza egészséged,
Atyám, legyen áldás és béke!