Szerző
Vers

A verset eddig 475 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2009. november 29.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Béres Andrea Mária Margit

A vendég

Bekopogott az ajtón, s belépett a Vágy,
Fogadta őt az egyedüllét, és a hideg ágy.
Egy szót sem szólt, csak megölelt,

egyre jobban és forróbban...
Szótlan álltam, és figyeltem,
Mi van alakulóban.

Éreztem, hogyan járja vad táncát
szívében, és a köldök felett, középen,
Éreztem az örvénylő forgást...

Csak álltam ott, átadva magam...
Valahogy minden más, mint azelőtt!
Éreztem, de nem kívántam, nem akartam őt...

Mondom, olvastam, mintha lett volna
nyitott könyv,
s megértettem: bizony e Vágy önmagáért,
S kevésbé értem jött.

Így fogadtam, mit más kísértésnek hívna,
Tisztán, gondolatok nélkül eszmélve,
S lám tiszta maradtam!

Talán ekképp válik szűzzé, tisztává a szellem
Bennem, még ha nem is mondhatom már,
Hogy férfit nem ismertem.

2009. szeptember 21.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


csisz2009. december 26. 19:07

Engem is megérintett,üdv. Csisz

szalaikincses2009. december 2. 17:37

Őszinte gondolataid megérintik az olvasót, aki titkokba láthat...
'Talán eképp válik szűzzé, tisztává a szellem
Bennem, még ha nem is mondhatom már,
Hogy férfit nem ismertem.'

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom