Szerző
Kiss László Lajos

Kiss László Lajos

Életkor: 46 év
Népszerűség: 13 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 133 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2021. szeptember 22.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

Kiss László Lajos

Viviennek

Lenyűgöző, kedves lány vagy, Vivien,
Nem terem ám minden sarkon ilyen.
Elbűvölő lelkednek sugárzása,
Őzike szemeid szelíd csillogása.
Rá kellett ébrednem; nem vagy egy tucat,
Sugárzik belőled a színtiszta tudat.
Néztelek sokáig, nem értettelek,
Az átverés újabb prófétáját láttam benned.
Otrombán támadtalak tudatlanságomban,
Bár éreztem igazad - mélyen a tudatomban.
Iszonyú gyötrelmes önmagunkba nézni,
Könnyebb a másikat hülyének nézni!
Röstellem több ártalmas megnyilvánulásom,
Bánom is már, ha lenne korbácsom...
De lefognád kezem; ne büntessem magam,
Nem megoldás, ne is tépjem hajam!
Megbocsájtottál már amúgy is régen,
Miért is pörögnél ily jelentéktelenségen?!
Tudom, hogy mily idétlen voltam,
Eleve hozzád zavarosan szóltam!
Félelem suttogta hogy ijesztő leszek,
Tükrözte a világ: "- kérted, hát nesze!"
Felfogtam lassan gondolataidat,
Építettem közénk láthatatlan hidat.
Tapasztalom magamban mindazt, amit mondasz,
Szereteted fényével bűvkörödbe vonzasz!
Megváltoztam általad, még ha nem is tudod,
Bízom benne, hogy e verset nem unod!
Még egyszer mondom hát:
"- Sajnálom! Kérlek, bocsáss meg! Köszönöm! Szeretlek!"
Ne tagadd ki hát eme őszinte lelket!
Fiatal vagy, de Tőled tanulni nem szégyen,
Kislányos testedben öreg lélek lakozik mélyen.
Ezért hihetetlen volt, mily sok mindent mondasz,
De megtudtam és sajnálom, hogy legyőztek a múltban!
Bizonygatnom nem kell: én ártalmatlan vagyok,
Félelmem kivetítve azt láttad, amit hagyok!
Én tettem zavarossá pont eme képet,
Bár nem kívántam volna mást Neked, csak jót és szépet!
Egymást meg soha nem ismerjük,
Nem ismersz engem, s én sem kereslek,
De szavamra mondom: imádlak, szeretlek!!!
Hisz a mélységben mind egyek vagyunk,
Nem választ el csak az ego-falunk!
Nem kell, hogy megismerj, csak egy vagyok sokból,
Ki másképp érez, és kilóg a sorból.
S ha úgy hozza a sors, tán találkozunk egyszer,
Az sem számít, ha közben megöregszel.
A lelked mindig is gyönyörű marad,
Tiszta szellemed nekünk mutat utat.
Követlek Téged, mint fényes csillagot,
Persze, ha nem löksz el, s ezt hagyod!
Tudom biztosan; nem ítélkezel,
Köszönöm én is, hogy vagy és létezel!!!

2021. szeptember 18., Tamás Viviennek

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


1111112021. szeptember 25. 10:41

"A lelked mindig is gyönyörű marad,
Tiszta szellemed nekünk mutat utat.
Követlek Téged, mint fényes csillagot,
Persze, ha nem löksz el, s ezt hagyod!
Tudom biztosan; nem ítélkezel,
Köszönöm én is, hogy vagy és létezel!!!"
Bensőséges,szép vallomás,most is szívesen olvastalak. Piroska

S.MikoAgnes2021. szeptember 22. 17:21

Adj bizalmat, szeretetet, lelked szép és tiszta!!!!
Merd igazi éned megmutatni!
Szívet hagytam őszinte, remekül megírt versed mellett: Ági

feri572021. szeptember 22. 14:41

Nagyon szép vallomásversedhez László.
Első Szívvel gratulálok.
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom