Elképzeltem
Elképzeltem, hogy karod újra átölel,
s a csendembe belezúg a nevetésed,
hallom a légből jövő hangos kacajt,
mely szívembe most lúgként mart.
Elképzeltem, hogy újra veled vagyok,
a törtető fényben csak neked táncolok,
hajamat a szél borzolja kócosra fel,
egy levél hullik vállamra, mely égi jel.
Elképzeltem a hajnalt, mely minket ölel,
vágy járja lelkünket, csend reánk figyel,
a zord idő itt már olyan távolinak tűnik,
szívünk egyesült örökre, örvend a lelkünk.
Elképzeltem a fényt, szerelmet játszik a tó vizén,
hullámokat kavar a szél az ég azúrkékjén,
de felébredtem, s végtelen semmi volt velem,
csúf játékot játszott megint a képzeletem...
Somogyzsitfa, 2021. október 19.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
molnarne2021. október 25. 19:15
Nagyszerű versedhez szívvel gratulálok:ICA
kicsikincsem2021. október 25. 14:44
Szeretettel voltam, szívvel gratulálok!
Ilona
Leslie20162021. október 25. 13:10
Nagyszerűen megírt vágyversed szívvel olvastam.
László
JohanAlexander2021. október 25. 11:04
Éva, szívet küldök szép versedért.
5367712021. október 25. 09:45
Gyönyörű vágyversed szívet érdemlő!
József
gypodor2021. október 25. 05:59
Elképzeltem a hajnalt, mely minket ölel,
vágy járja lelkünket, csend reánk figyel,
a zord idő itt már olyan távolinak tűnik,
szívünk egyesült örökre, örvend a lelkünk.
Tetszik
A képzelet szép játékénak verse ez vágyba öntve
Szívvel
Gyuri
feri572021. október 25. 04:41
Nagyon szép romantikus hangulatú alkotásod Éva tetszik.
Szívvel gratulálok.
Szeretettel.
Feri
John-Bordas2021. október 24. 23:03
Szép vallomás/vágyakozás vers nagy ❤️ gratulálok hozzá ölel János szeretettel