Szerző
Szilágyi  Viktória

Szilágyi Viktória

Életkor: 45 év
Népszerűség: 5 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 28388 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2009. november 29.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (7)

Szilágyi Viktória

Édesanyám emlékére

Esőcsepp pereg az ablakon,
Könnycsepp csordul le az arcomon.
Gondolatom messze száll,
Édesanyám oly távol már.
Kalandozom a múltban,
Drága gyermekkoromban.

Gyermekként védett, mindig megértett.
Jobban ismert mindenkinél,
Mindig éreztem a szeretetét.
Jó szíve vezette, mi voltunk az élete értelme.

De sors kegyetlen volt,
Mert oly korán elrabolt!
Űrt hagytál magad után,
Melyet semmi sem pótolhat már!

Életem nélküled élem,
És a sorsot nem értem!
Miért volt oly kegyetlen?
Miért rabolt el ily korán tőlem?!

2007. ősz

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


mezeimarianna2009. december 4. 04:52

Sajnálom:(((Soraid meghatottak...

nektarin2009. december 1. 00:43

Gratulálok Kedves Viktória! Gyönyörű vers, tele fájdalommal, amelyet teljesen átérzek. Borzasztó nehéz... Tamás

butterfly(szerző)2009. november 29. 10:38

Nagyon szomorú ez a versem mindíg sírok amikor olovasom vagy mondom

banyai_maria2009. november 29. 02:04

Sajnos az élet sokszor kegyetlen.A versed nagyon szép!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom