Szentesi Viktória

Fagyos tó tükrén át

Fagyos tó tükrére hold fénye terült.
Mint színpadot, a fény úgy világít rá.
Egy korcsolyázó kislány vágya teljesül.
A fényben korcsolyázhat rajta.

Bárcsak örökké tartana e varázslat.
Látná a világ, és örülne e csodának.
Ahogyan a jégen táncol ő szépen.
Csillogó hó esik a hold fényében.

Mint egy balerina, oly kecses.
Bárcsak lenne társa, ki osztozik vele.
Tánca mély szomorúságot rejt.
Bánat nyomja szívét túl régtől benn.

Bánata, hogy nincsen néki szerelme.
Ki egykor szerette, már hűtlen lett vele.
Szíve jégkirálynővé változott neki.
De e varázslatos holdfényben tánca élteti.

Ha a holdból egy ifjú leszólna néki.
Tán szívét felolvasztaná végleg.
Egy csókkal a jégkirálynő fogságából talán.
Kiszabadítaná a csodás, ártatlan leányt.