Kint és bent
Kint éled e tájon
sok fű, fa, virág,
hol reggeltől estig
úgy lobog a láng.
Nem hallgathatsz bent mást,
panaszt, mely árad,
és nyugodni nem tud
vénülő szájad.
Ha rágondolsz várva,
mit ad az élet,
már nem vidíthat fel
tegnapi léted.
Zsámbék, 2022. február 1.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
domokoskazmer(szerző)2022. március 1. 08:14
Köszönöm, hogy olvastátok és véleményt is írtatok.
Szeretettel:
Kazi
Taki2022. február 27. 21:10
Sajnos így van ez ...versed szívelem!
Laci
feri572022. február 18. 05:19
Remek alkotás Kázmér.
Szívvel gratulálok.
Feri
Elizabeta2022. február 16. 22:48
Tetszik, szíves.
Emese662022. február 16. 19:28
Szép versedhez gratulálok!
orpheus35352022. február 16. 18:30
Nem vidíthat fel más csak maga az élet.
Szeretettel:Ildikó
CD57.sz2022. február 16. 18:01
Szomorkás soraidnál szívem hagytam
szeretettel, gratulálok versedhez
kedves Kázmér: Klári
Taki2022. február 16. 17:57
Hát igen, a kontraszt...versed szívelem!
Laci
Csendhangjai2022. február 16. 17:25
Szépen megírt, dallamos versedet, többször is elolvastam, és ízlelgettem.
Szívvel gratulálok - szeretettel:
Klára
John-Bordas2022. február 16. 17:01
Jo a versed Kázmér,nagy ❤️ olvastam ölel János szeretettel