Csiga-ház
Komótosan araszol a csiga
kósza fűszál-erdő között...
Lassan halad, nagy az iga,
mozgó-otthonába bebörtönzött.
Hogyha halál-veszély elkerüli
panasz nélkül halad tovább.
Nehéz terhét elfeledi,
s céltalanul kúszik hasán odább.
Síró zokszót, panaszt nem hangoztat,
oka ezer lenne arra.
Fürge lábat, bontott szárnyat
áldásként nem kapott, bár akarta.
Sorsa ellen hős harcba nem állhat,
csiga-szemmel töri útját...
Szűk cellája mást is adhat,
menedékül kapta házikóját.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
S.MikoAgnes2022. május 24. 10:48
Bizony, az igazi otthon menedék is az egyre kegyetlenebbé váló világ ellen.
Bölcs és remekül megírt versed nagy 💓-et érdemlő, kedves Tünde!
Küldöm szeretetteli öleléssel:
Ági
orpheus35352022. március 19. 08:59
Szép hasonlat a csiga életével az emberi sors.
Szeretettel.
Ildikó
feri572022. március 19. 05:06
Nagyon szép kiválóalkotás Tünde.
Első Szívvel.
Feri