Szerző

Laminaria913

Életkor: 41 év
Népszerűség: 31 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 64 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2022. április 12.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (6)

Laminaria913

A pokol kapujában

A Kherszoni leány törtenete

Keletről jő a súlyos felleg,
Mely boldogságot, életet elvesz.
Nesztelen kúszik be a sötét szobába,
Avagy hangos dörrenéssel szakad a nyakába
Minden átoktól vert szegény léleknek,
Kinek véréért a vadak lihegnek.

S ő...?
Ki életében boldogságnak csíráját kereste,
Most a pincében lapul
Négy fal közt remegve...

S ő...?
Ki rajzaival Istent, embert alkotott,
Most a menhelyen vacogva várja a
Holnapot...

Ami talán el sem jő,
Lesz koporsója a megmentő-
Óvóhely...

Látta, óh, Istenem... látta...
Mikor a békés tömegbe záporként hullott a puskapor,
Látta, óh, Istenem... látta...

Amint az öreg férfi a földre hull...
Kinek bűne...
Hogy szabad hazára vágyott...
S most négyen viszik a hordágyhoz...
Tenvérétől mocskos ruhája...
Foszlányokban vonaglik utána ...

S igen... látott még oly sok mást,
Rothadó hullát, gyermektelen anyát,
Család nélküli apát,
Feleség nélküli férjet

S kislányt a koporsóban unikornisos pizsamában...

Egy ukrán ismerős elmondása alapján a Khersoni harcok emlékére

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Laminaria913(szerző)2022. május 2. 09:21

@Emperatriz: köszönöm!

Emperatriz2022. április 16. 11:01

Ez zseniális,de egyben szomorú!
Az alkotásod remek,ezért ♡-et adok rá!

Laminaria913(szerző)2022. április 16. 10:52

@GePir: Nagyon szépen köszönöm!

Laminaria913(szerző)2022. április 16. 10:52

@feri57: köszönöm!

Laminaria913(szerző)2022. április 16. 10:51

@ditte142: hálasan köszönöm soraid

GePir2022. április 13. 08:52

Szomorú, sajnos valóság! Meghatódva szívvel olvastam. Piroska

feri572022. április 12. 13:57

Megható, Szomorú, szép alkotásod.
Szívvel olvastam.
Feri

ditte1422022. április 12. 13:24

Nagyszerű keretbe foglalt,
nagyon kifejető vers, átütő erővel
jön át az átkozott háború következménye.
Megrendítő, sorok, megrendítő valóság.
Főhajtással, szomorú szívvel olvastam,
szeretettel:
Erzsébet

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom