Ahogy van
Halk szavával hív az éj,
Ha velem vagy, minden tökély.
Szabad szellem suttog még,
Rabláncait letépte rég.
Haldokló fák nyílnak újra,
Elindultam ismét az útra.
Útitársam a Nap és az Ég,
S ha elfáradtam, mellém fekszik az Éj.
Csillagok pora hullik alá,
Szárnyát rebbenti egy madár.
- Rég álmodnod kéne már!
- Ezt a képet elmulasztani kár!
Vörös fényben szökik a nap az égre,
Ecsetével lassan festi a messzeséget kékre.
Szimfónikus hangok rendezett csendje,
Így szép, így jó a természet rendje.
2012.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Dora93(szerző)2022. május 9. 17:05
Köszönöm mindenkinek!
Detti2022. május 9. 08:43
Nagyon szép versedhez szívvel gratulálok!
Betti
Taki2022. május 9. 08:41
Igen, ezt tudja adni a természet! Szép versed szívelem!
Laci
feri572022. május 8. 19:08
Nagyon szép alkotás Dóra.
Szívvel gratulálok.
Feri
orpheus35352022. május 8. 18:57
Harmónia, rend, mit üzentél nekem, mint olvasónak. Köszönettel.