Szerző
Kovács Iván

Kovács Iván

Életkor: 72 év
Népszerűség: 55 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 138 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2022. május 25.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (19)

Kovács Iván

Ignacio Sanchez Mejias siratása

1. Cogida és a halál

Délután ötkor.
Pontosan délután ötkor volt.
Egy fiú hozta a fehér lepedőt
délután ötkor.
Egy vödör mész már készen állt
délután ötkor.
A többi csak a halál, egyedül a halál.

A szél elsodorta a vattát
délután ötkor.
Az oxid szétszórta a kristályt és nikkelt
délután ötkor.
Most a galamb és a leopárd megbirkóztak
délután ötkor.
És egy comb és egy elhagyatott szarv
délután ötkor.
A basszushúr felhangzott
délután ötkor.
Arzén harangok és füst
délután ötkor.
A csendnek gyülekezete egy sarokban
délután ötkor.
És csak a bika egy derűs szívvel
délután ötkor.
Mikor a hó verejtéke érkezett
délután ötkor.
Az aréna jódba volt burkolva
délután ötkor.
A halál a sebbe petézett
délután ötkor.
Délután ötkor.
Délután öt órakor.

Egy kerekes koporsó az ágya
délután ötkor.
Csontok és furulyák zengnek fülében
délután ötkor.
Most a bika a homlokára bőgött
délután ötkor.
A szoba irizált a kíntól
délután ötkor.
Messziről már közeledik az üszkösödés
délután ötkor.
A liliom szarva zöld ágyékban
délután ötkor.
A sebek égtek, mint napok,
délután ötkor.
Délután ötkor.

Ah, az a végzetes délutáni öt!
Öt volt minden óra szerint!
Öt volt a délután árnyékában!

2. Az ömlött vér

Nem akarom látni!

Hívjátok a holdat,
mert nem akarom Ignacio
vérét látni a homokban.

Nem akarom látni.
A szélesen kitárult hold
halk felhőknek lova,
és az álmok szürke arénája
fűzfákkal a korlát mögött.

Nem akarom látni!

Lobbanjon fel az emlékezetem!
Meleg a pirinyó
jázminok fehérsége!

Nem akarom látni!

Az ős világnak tehene
szomorú nyelvét keresztbe vonta
egy véres pofán, melynek
nedve a homokba hullott,
és Guisando bikái
részben holtan részben elkövesedve,
úgy bőgtek, mintha két évszázadnak
jóllakottságával fűzték volna be a földet.
Nem.
Nem akarom látni!

Ignacio felmegy a szinteken
a teljes halálával a vállain.
A hajnalra várt,
de a hajnal elmaradt.
Keresi magabiztos profilját,
de az állom megriasztja.
Kereste szép testét,
de csak nyílt vérére lelt.
Ne kérd, hogy nézzem!
Nem akarom hallani, amint
mindig kevesebb erővel ömlik:
az ömlése, mely felvilágítja
a szintek üléseit, és kiömlik
a szomjas tömeg
kordbársonyára és bőrére.
Ki kiáltott, hogy jöjjek közelebb?
Ne kérjétek, hogy nézzem!

Nem hunyta be szemeit,
amint közeledtek a szarvak,
de a borzalmas anyák
emelték fejüket.
És a gazdaságokon át
titkos hangok keltek a levegőben,
kiáltva mennyei bikáknak,
sápadt ködök gulyásai.
Nem volt oly herceg Sevillában,
ki különb volt nála,
vagy olyan kard, mint az övé,
sem olyan igaz szív, mint az övé.
Mint oroszlánok folyója
volt csodás ereje,
és mint egy márvány torzó
a határozott mértékletessége.
Andalusia Romájának levegője
aranyozta a fejét,
ahol mosolya a szellemesség
és intelligenciának nárdus olaja volt.
Micsoda kitűnő torero az arénában!
Micsoda jó paraszt a sierrán!
Mennyire gyengéd a kévével!
Mennyire kemény a sarkantyúval!
Mennyire lágy a harmattal!
Milyen kápráztató a fiesta!
Milyen félelmetes a sötétség
a végleges banderilláival!

De most vég nélkül alszik.
Most a moha és a fű
határozott ujjakkal nyitja ki
A koponyája virágát.
És most a vére énekelve csurog;
énekel a mocsarakban és réteken,
csúszva fagyott szarvakon,
lélektelenül dadogva a ködben,
botladozva egy ezer patán,
mint egy hosszú, sötét, szomorú nyelv,
hogy megteremtse a kínlódás tócsáját
a csillagos Guadalquivir közelében.
Ó, te Spanyolország fehér fala!
Ó, a szomorúság fekete bikája!
Ó, Ignacio kemény vére!
Ó, ereinek csalogánya!
Nem.
Nem akarom látni!
Nincs kehely, melybe beleférne.
Nincsenek fecskék, melyek inni tudnák.
Nincs se fagy, se fény, mely lehűtené,
sem ének, sem fehér liliomok áradata,
sem oly üveg, mely ezüsttel betakarná.
Nem.
Nem akarom látni!

3. A kirakott test

A kő olyan, mint egy homlok, melyben álmok keseregnek
kanyargó vizek és fagyott ciprusoktól megfosztva.
A kő olyan, mint egy váll, mely által az időt viseljük el
könnyekből teremtett fákkal, szalagokkal és bolygókkal.

Láttam szürke záporokat, amint útban voltak a hullámok felé,
gyengéd rejtélyes karjaikat emelve,
nehogy megakadjanak fekvő kövekben,
melyek végtagjai kilazulnának anélkül, hogy vérük átitatódna.

Mert a kő magához vonja a magot és a felhőket,
csontváz pacsirtákat és a fél árnyék farkasait:
de nem ad sem hangot, sem tűznek kristályát,
hanem csak fal nélküli arénákat, arénákat és még több arénákat.

Most Ignacio, a nemesen született, ott fekszik a kövön.
Minden véget ért. Mi is történik! Figyeld az arcát:
a halál őt sápadt kénnel fedte be
és rátette egy sötét minotaurusznak a fejét.

Mindennek vége van, az eső behatol a szájába.
A levegő, mintha megbolondult volna, elhagyja süllyedt mellét,
és a Szeretet, átitatva könnyekkel és hóval,
melengeti magát a csorda csúcsán.

Mit is mondanak? A bűzlő csend lenyugszik.
Itt ránk maradt egy kirakott test, mely kezd elfakulni,
egy tiszta alak, melynek csalogányai voltak,
és most nézzük, amint feltelik mélységtelen lyukakkal.

Ki gyűri a szemfedőt? Az, amit mond, hazugság!

Itt senki sem énekel, senki sem zokog egy sarokban,
senki sem szúr a sarkantyúval, senki sem rémíti meg a kígyót.
Itt semmi mást nem akarok a kerek szemeken kívül,
hogy testét nyugalom alkalma hiányában láthassam.

Itt kemény hangú embereket akarok látni.
Azokat, kik lovakat törnek be, és folyókat uralnak;
azokat az embereket, kik zengzetes csontvázzal dalolnak,
kiknek szája nappal és kovakővel van telve.

Itt akarom látni őket. E kő előtt.
E test előtt, melynek gyeplője elszakadt.
Akarom tőlük tudni, hogyan szabadulhat fel
ez a kapitány, kit kifosztott a halál.

Akarom, hogy mutassák meg nekem a siratás folyóját,
melynek édes ködei és mély partjai lesznek,
hogy emeljék fel Ignacio testét onnan, hol elvesztette magát
anélkül, hogy hallgassa a bikák kettős ültetését.

Elveszti magát a hold kerek arénájában,
mely ifjúkorában egy szomorú és halk bikát színlel,
elveszti önmagát az éjszakában halak éneke nélkül
és a fehér bozót fagyott füstjében.

Nem akarom arcát eltakarni zsebkendőkkel,
hogy hozzászokjon a halálhoz, melyet magával hord.
Meny, Ignacio, ne érezd a forró bömbölést,
Aludj, repülj, pihenj: még a tenger is meghal!

4. Hiányzó Lélek

A bika nem ismer, sem a fügefa,
sem a lovak, sem a hangyák saját házadban.
A gyermek és a délután nem ismernek téged,
mert örökre meghaltál.

A kő válla nem ismer téged,
sem a fekete selyem, hol el vagy zárkózva.
Néma emléked sem ismer,
mert örökre meghaltál.

Az ősz kicsi, fehér csigákkal fog érkezni,
ködös szőlővel és fürtös dombokkal,
de senki sem fog szemedbe nézni,
mert örökre meghaltál.

Mert örökre meghaltál
úgy, mint a föld összes halottai,
mint az összes elfelejtett halott
élettelen kutyák halmában.

Senki sem ismer. Nem. De én rólad énekelek.
Az utókornak énekelek profilodról és bájadról.
Az értelmed kiváló komolyságáról.
A halálhoz illő étvágyadról és annak szájízéről.
Az egykori bátor vidámságod szomorúságáról.

Soká fog tartani, ha valaha is, mielőtt újra születik
egy olyan hű Andalusiai, aki oly gazdag kalandokban,
nyögős szavakkal énekelek a könnyedségéről,
és emlékszem egy szomorú szellőre az olajfák között.

Federico García Lorca "Lament for the Death of Ignacio Sánchez Mejías" fordítása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


zsuzsakalocsa2022. május 31. 20:14

Remekművedhez szívvel, szeretettel gratulálok kedves Iván.
Zsuzsa

1111112022. május 30. 19:00

Szívből köszönöm az élményt,mit fordításod nyújtott.Piroska

S.MikoAgnes2022. május 29. 13:09

Bizony, hatalmas teljesítmény és gyönyörű líraisággal színezett fordítás! Nagy Lászlóé is remekmű, ám a tiéd is!!!
Hatalmas 💓 érte szeretettel:
Ági

gypodor2022. május 28. 21:04

Lorca a kedvencem
Remek
szívvel
Gyuri

kicsikincsem2022. május 28. 12:41

A nem mindennapi alkotáshoz szívvel gratulálok!

Ilona

CD57.sz2022. május 26. 13:48

Megindító, fantasztikus költői képek sora tárul lelki szemeim elé.
Zseniális alkotásodnál óriási szívet hagytam, szeretettel:
Klári

CD57.sz2022. május 26. 13:43

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

ditte1422022. május 26. 12:31

Elnézést, kedves Iván!
Javítok!
Így helyes:
"Soká fog tartani, ha valaha is, mielőtt újra születik
egy olyan hű Andalusiai, aki oly gazdag kalandokban,"
Üdv.:E.

ditte1422022. május 26. 12:23

Kedves Iván!

Hatalmas teljesítmény, lefordítani
egy ilyen nagyívű munkát!
Nagy tisztelettel,
elismeréssel gratulálok hozzá!
Nagy hatásfokú, ütős alkotás!!!!
Szívtépő Ignacio siratása. !!!!!

"Ó, te Spanyolország fehér fala!
Ó,a szomorúság fekete bikája! !!!!!
Ó, Ignacio kemény vére!
Ó, ereinek csalogánya!
Nem.
Nem akarom látni!" !!!!

"Soká fog tartani, ha valaha is, mielőtt újra
születik egy olyan hű Andalusiai, aki oly gazdag kalandokban, " !!!!

molnarne2022. május 26. 08:41

Remek versedet szeretettel szívvel olvastam:ICA

Erubina2022. május 26. 08:41

Hát nem volt könnyű feladat, de te megoldottad jól.

JohanAlexander2022. május 26. 07:41

Iván, hatalmas szívvel...

Zsuzsa03022022. május 26. 06:01

Remekül megírt ütős versedet szeretettel,
elismeréssel olvastam.
Gratulálok!
Szép napot kívánok:
Zsuzsa

feri572022. május 26. 05:54

Remek, ütős alkotás, tetszik.
Szívvel gratulálok.
Üdvözlettel.
Feri

orok.szerelem552022. május 26. 00:18

Kedves Iván, hát kitettel magadért!
Remek nagyívű alkotásodhoz, - műfordításodhoz szívet hagyva, szívből elismeréssel gratulálok!
Margit

VaradyEndre2022. május 25. 21:19

Remek versedhez,fordításodhoz, nagy szívvel gratulálok.
Üdvözlettel:Endre

orpheus35352022. május 25. 20:20

Hű! Ez egy igazi vers! Belehaltam kb., olyan erős volt. Tetszett!

Taki2022. május 25. 20:09

Nagy teljesítmény! Gratulálok! Műfordításod szívelem!
Laci

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom