Szerző
László Attila

László Attila

Életkor: 29 év
Népszerűség: 21 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 106 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2022. június 14.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

László Attila

Lénára gondolok

Miért fáj így e gondolat, s lelkem miért marja?
Csak elsuttogni merem, mert félek, meg ne hallja.
Íme, ez a nő, aki a világomnak oly kedves.
S akárcsak a természet, szép, bohém és teljes.

Persze tagadnám, ha kérdeznél, álmodok-e még róla.
Mintha félvállról venném, legyintek, pedig ugranék e szóra.
Álom, édes álom. Hiszen nincs is nekem másom.
Mint ki zord vizekről partot érne, úgy én két karjába vágyom.

Most elcsuklik a hangja, s azt mondja, hogy szeret.
Mintha megállt volna minden, nem érzek se időt, se teret.
Ez a szó a magasba emel, majd befejezi, mint barát.
S csak zuhanok s zuhanok. Pont a szívbe. Talált.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Bo_Flowers2022. június 14. 14:43

Nagyon szép gondolataid vannak viszonzatlan reménytelen szép és csodálatos egyedi gondolatokat hoztál nagyon tetszik úgyhogy brávó gratulálok hozzá neked elismerésül csak így tovább ügyesen és én nagyon szépen köszönöm neked az élményt

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom