Szerző

Negyvenkilenc

Életkor: 51 év
Népszerűség: 105 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 299 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2022. június 27.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers nonprofit céllal, a szerző és a Poet.hu megjelölésével szabadon átdolgozható.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (44)

Negyvenkilenc

Csigaház

Ahogy emlékszem, mindig kastélyban éltem,
tán nem is kastély volt, csupán egy csigaház,
ívelt folyosója és megannyi terme
útvesztő, mit értelem ki nem bogarász.
A tavaszi szél, ha besodort egy szirmot,
vagy fagy elől surrant be sápadt fénysugár,
szívemben a mersz a félsszel harcot vívott,
s vesztes volt örökre a végső kapunál.

Vígság halk kis hangja, ha véletlen betérsz,
tudd, idebent nevetni nincsen alkalom,
a szavak sorsa itt az örök hallgatás.
A fehér falakon mész ez, avagy penész,
e néma termeket már el nem hagyhatom,
ez az ár, amit kér az óvó csigaház.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


negyvenkilenc(szerző)2022. augusztus 5. 04:37

@lantgyorgyi3: Kedves Györgyi! Örülök, hogy tetszett és nagyon köszönöm kedves szavaid! 🌼

lantgyorgyi32022. augusztus 4. 16:36

Megható, szép versedhez szeretettel,
elismeréssel, szívvel gratulálok!
Nagyon tetszik, remek alkotás.
Jó kis eszmefuttatás,!
POET ölelés Györgyi

negyvenkilenc(szerző)2022. augusztus 4. 04:39

@maxika: Nagyon köszönöm!

maxika2022. augusztus 3. 14:32

Remek alkotás, gratulálok!
Albert

negyvenkilenc(szerző)2022. augusztus 1. 04:48

@lakovics: Kedves Erzsi! Nagyon köszönöm!

lakovics2022. július 31. 22:30

Napom verse.
Szívem hagyom.
Erzsi

negyvenkilenc(szerző)2022. július 22. 04:42

@Fenyhozo: köszönöm szépen!

Fenyhozo2022. július 21. 08:58

Nagyon szép!

negyvenkilenc(szerző)2022. július 14. 04:38

@m.agnes: Kedves Ágnes! Nagyon szépen köszönöm!🌞

m.agnes2022. július 12. 06:47

Hallgatni arany.
Szívet hagyok csigaházad előtt.
Ágnes

negyvenkilenc(szerző)2022. július 10. 04:37

@DanyiDenesDezso:

Kedves Dénes!

Nem nagyon szoktam gondolkodni a verseimről, de megtisztelő bejegyzésed és a fideizmusról írt szavaid nyomán most mégis megtettem.
Miért is a csigaház? Biztos vagyok benne, amig az ember ki nem űzetett az édenből, nem volt csigaháza. Amig nem volt tudás, a lélek egységben volt a természettel, nem kellett védekeznie semmi ellen, mert félelme sem volt semmitől.
Amint önnön létének tudatára ébredt, kiesett ebből az egységből s onnantól kezdve lett a csigaház, s lett a hit. A hit reményteli kisérlet visszajutásra. Nem az ész feladásával, hanem a léleknek a lélekre való ráhangolódásával. Nehéz, mert az ész akadékos, s így mint egy rossz táncos, megzökken.
Ez jutott eszembe s akkor az egyéb botlásokról, bűnökről, félelmekről, amit az általad idézett vers említ még nem is szóltam.
Nagyon köszönöm az izgalmas bejegyzésed, a zenét, de legfőképpen azt, hogy nem szó szerint vetted a versem, hanem amit megfogni vágyott, az után nyúltál.

További áldott, szép napokat kívánok neked Istent hirdető utadon!

DanyiDenesDezso2022. július 9. 06:00

Kedves Tibor!

Kaptál príma hsz-eket, mekk se próbálok jobbat fogalmazni, - hamar kiderülne világnézeti egyoldalúságom.

Legföljebb vigasztalnálak egy, a problémádra is már 150 éve frappáns választ adó univerzális, világirodalmi remekséggel, - szonettedre stílszerűen egy másfajta klasszonettel, Tóth Árpád lebilincselő, egyben bilincsszaggató (f-)ORDÍTÁSÁBAN.

Tehát ’csigaház’, vagy ’elefántcsonttorony’,… életfogytiglani monotónia, vagy életfogyasztó polifónia,… napfénytelen katakomba, netán császári palota trónuslakója az ember,… mint isteni örökké-valóságából kisemmizett, így békés mozdulatlanságba rettenve is izgága cikázásra ítélt, ’dervis/ajtónálló-/ként keringő’ mókus - akinek teljesen MINDEGY, hogy

Vízen vagy szárazon járjon bár, messzi térve
vad égi láng alatt, vagy hűlt napú fagyon,
Krisztust szolgálja bár, vagy csalja víg Cythére,
setét koldus legyen, vagy nyomja fény s vagyon,

legyen polgár, paraszt, pihenjen, űzze vére,
üljön vad láz, avagy rest kín a csöpp agyon,
mindegy: fájó titok csap az ember szívére,
s ha a magasba néz, reszketni kell nagyon,

mert fölötte az Ég! s lenn fojtó pince, kínpad,
fenn csillogó tető, s lenn tréfás, szörnyű színpad,
hová minden bohóc vérben gázolni jő;

kéjenc félelme és bolond reménye: Ég ez!
fenn fekete fedő, és lenn roppant fazék ez,
hol az emberi Lét rejtett, nagy átka fő.

Ha jól követtem fonalad, egy tyúklépéssel így tovább gondolta versed mondandóját is klasszis elődünk, űberelve még az oly szép, komfortos kiúttalanságot is, amiről dalolsz… Azért kiszüremlik szavaidból, neked se vágyálmod a csigabiga életmód. Nekem meg nem reszortom piszkálni senkit önként vállalt ’sorstalanságáért’, sőt, Babits-hoz (és vers béli Jónásához) hasonlóan, korábban én is „rühelltem a prófétaságot”, - de ismét ajánlhatok e rigmusaidba szedettől virtuálisan és valóságosan is gyümölcsözőbbet, vagy legalábbis vérlázítóbbat – a kálvinista (református) Ady 118 éves érveléséből átvitten, e világnézet-fenomén (katolikus! + sátánista?!), örök izzású francia költőtől, Ch Baudelaire-től, A fedő című (No.1-es) szerzeményét, imént idézve.

„A hit által való megigazulás híres vallásos tanát francia szellemességgel, merészséggel és zsenialitással a francia lélekhez formálták hozzá. Ez a fideizmus. De nem is fideizmus, hanem, szimbolo-fideizmus. A hit minden. A hit az Isten. A hit által lehet élni, megvilágosodni, megigazulni s nyugodtan meghalni.” (részlet Ady Endre, PROTESTÁNS FRANCIAORSZÁG? cikksorozatából, Budapesti Napló 1904. augusztus 31.)

Persze se hit, se szellemi világosság, se megigazulás, se nyugodt lelkű halál nem föltétele földi létünknek, kísérjen kudarc, avagy siker (is) bárkit… De az ember, amíg él, változhat minden irányba, ezért prédikálnak Isten parancsára a kézzel épített templom-lakó/kulturális/történelmi kereszt(y)én(y)ek, és az önmagukat Isten Szentszelleme templomának valló hívő/fideista* keresztyények is egyaránt rendületlenül, … de csak e világ végezetéig. (zsidó-keresztyény Biblia, Apostolok cselekedetei 7:49-51, 17:24, Máté evangéliuma 24:14)

Ha ragozhatom egy méltatódnak, ’tevének’ jónak tűnő meglátását, valóban „csak befelé vezet kiút”… a világ bölcs pogány vallásai (tao, sinto, buddhizmus) szerint is. Viszont a történelem tanúsága, hogy a Krisztus hite nélkül mégis kifelé talált utak (mint a háborúk, forradalmak, gazdasági, politikai hódítások, erőszakos hittérítések) sok jóra nem vezettek… legföljebb sokak romlására… jobb esetben helyben járásra, aztán visszatérésre kényszerítenek önmagunkba… régi ’csigaházunkba, elefántcsonttornyunkba’ stb... És pörög tovább a mókuskerék… benne sok rossz ember, jó és derék… Az isteni idő viszont nem csak forog, mint az emberek és égitestek, hanem HALAD ELŐRE… valami felsőbbrendű applikáció hatására…

- Egy fájdalmasan szép sláger is jön erre képbe: Enya, Only Time / Csak az idő. Youtube linkje: https://www.youtube.com/watch?v=7wfYIMyS_dI&list=RDGMEMQ1dJ7wXfLlqCjwV0xfSNbA&index=16

Köszönjük Tibor a szórakozást!... (Jó, hogy tanulunk mind szóragozást.)
Te is, Kicsikinga is kívánt legutóbb isteni áldást kommentben, most én is azzal búcsúzom… le ne maradjak Tőletek, legalább ebben.

****
lábjegyzet:

fideista*/fideizmus követője: (fides, -ei: hit, bizonyosság; latin szóból) Jézus Krisztus keresztyény hitét a világi tudományokkal szemben fontosabbnak tartó követők idealista irányzata, amely a Megváltó óta létezett ugyan, ám így nevesítve csak a 19. századtól lett a párizsi egyetem teológus professzorainak jóvoltából. Vallásszervezeti formát valószínűleg azért sem ölthetett mindeddig, mert alapja a különböző személyek különböző lelkiismerete szerinti őszinte meggyőződés. Tulajdonképpen Isten láthatatlan egyházának becsült, aktív tagjai mindhalálig, - azután reményei(n)k alapján mindörökké.

negyvenkilenc(szerző)2022. július 8. 04:51

@Mikijozsa: @Emese66: Köszönöm szépen, örülók, hogy tetszett!🌞

Emese662022. július 6. 18:42

Nagyon szépséges verset írtál! Szívből gratulálok!

Mikijozsa2022. július 6. 18:32

minden magányban van egy szomorú mellékút, útvesztő való igaz csigaház melyből kijönni nehéz üdv szívvel

negyvenkilenc(szerző)2022. július 4. 10:55

@madaras: Kedves István! Fiatalabb koromban sokkal jobban zavart a magány, ami nem is annyira magány volt, mint inkább céltalanság.
Nagyon köszönöm, hogy írtál!

madaras2022. július 3. 18:54

....sokat mondó - elgondolkodtató sorok...:

"A tavaszi szél, ha besodort egy szirmot,
vagy fagy elől surrant be sápadt fénysugár,
szívemben a mersz a félsszel harcot vívott,
s vesztes volt örökre a végső kapunál."

....a Te titkod, hogy - viszonylag fiatal korod ellenére - miért kerülget a magány - még álmodban is ....talán el kéne gondolkodni azon, hogy miért ejtett rabul az a csigaház - és hogyan is hagyhatnád el azokat a néma termeket....talán kifelé is van onnan kiút...
Versed professzinális szint - nagy elismeréssel és szívvel olvastam.

negyvenkilenc(szerző)2022. július 3. 07:21

@VaradyEndre: @ikakovics: @Madmi: @111111: Nagyon köszönöm és örülök, hogy tetszett a vers! 🌞

1111112022. július 2. 19:04

"A tavaszi szél, ha besodort egy szirmot,
vagy fagy elől surrant be sápadt fénysugár,
szívemben a mersz a félsszel harcot vívott,
s vesztes volt örökre a végső kapunál."
Kifejező,szép versképek,mélyen átérezhető a versed kedves Tibor,szívvel jártam nálad. Piroska

Madmi2022. július 2. 17:20

Jó a vers! Szívlelem. Adriana

ikakovics2022. július 2. 13:18

Tetszik e remek versed, melyhez szivvel gratulalok! Szeretettel, Ivan

VaradyEndre2022. július 1. 21:03

Remek versedhez, szívvel gratulálok.
Üdvözlettel:Endre

negyvenkilenc(szerző)2022. július 1. 04:39

@Leslie2016: @Golo: @lnagypet: Nagyon szépen köszönöm! 🌞

lnagypet2022. június 30. 20:38

Midőn az ember a hátán cipeli a magány csigaházát, elveszíti
a kapcsolatokban rejlő varázslatot, a társasági élet ajándékait,
és a csigaházból elefántcsonttorony lesz!
Jó vers, tetszett! Elismerésem: Z Nagy L

Golo2022. június 30. 20:00

Radmila
30.♥

Leslie20162022. június 30. 07:37

Versed nagyszerűen adja vissza a magány érzést.
Nagy szívet adtam.
László

negyvenkilenc(szerző)2022. június 28. 21:41

@gypodor: @Szickey_Me: @Andicsek: @S_Patricia: @teve: @JohanAlexander: @Taki: @S.MikoAgnes: @lilapetunia: @Zsuzsa0302: @Sanyipapa: @John-Bordas: @Gaffer: @miriam: @jocker: @csillogo: @orok.szerelem55: @Molnar-Jolan: @Pera76: @Katkamano: @orpheus3535: @jusziko: @szalay: @kicsikincsem: Nagyon köszönöm a versre szánt időt, köszönöm a kedves szavakat és köszönöm a mélyre vivő, bölcs szavakat! Üdvözlettel:Tibor

kicsikincsem2022. június 28. 17:39

A magányról írt versedhez szívvel gratulálok!
Ilona

szalay2022. június 28. 11:37

Nem is gondoltam,ilyen különleges , magányba elmélyedő személy vagy,kedves Tibor !!! Gratulálok István (27)

jusziko2022. június 28. 10:08

Most is érdekes, egyedi ízű verset hoztál. Nagyon tetszik az, hogy az írásaid konkrét érzelmi húrokat pengetnek, mégis van mindegyik mélyén valami misztikus, homályos, megfejthetetlen kútmély. A középpont talán épp olyan legbelül, mint a tornádó néma, mozdulatlan magja. S talán a héjra szükség sem lenne. De hát ki tudja? Főleg egy álomban. A tomboló nyárban, mikor minden nyitott és vibrál, érdekes élmény ilyen verset olvasni.

orpheus35352022. június 28. 09:23

Ilyenek a falak valóban. tetszett!

Katkamano2022. június 27. 23:16

Köszönet ezért a versért! Pontos, és egyben ragyogó!👏🙏♥️;

Pera762022. június 27. 21:07

Ilyenek a falak - óvnak magunktól is. Vezetett meditációban a belső énemnél - lélek - jártam. Tiszta volt a szobám, rend uralkodott benne - és sötétség. Az oktatóm azt kérdezte, miért nem nyitottam ki az ablakot/gyújtottam gyertyát/kapcsoltam villanyt?
Most az eddigi utolsó vezetett meditáció alatt a lélekszobámban láttam egy tolószéket, egy kutat. Rögvest vizet mertem ki és a tolószéket felmostam.
Te is nyithatsz ajtót... Attól még a házad véd.

Molnar-Jolan2022. június 27. 20:21

Nagyon mély, kanyargós érzelmi folyosók, melyek magányba torlolnak.

orok.szerelem552022. június 27. 17:43

Ha egyszer ,,rabulejt" a csigaház onnan menekülés már nincs.
Nagyon, nagyon tetszik a versed, magával ragadó kiváló alkotás!
Szívvel, elismeréssel, szeretettel gratulálok!
Margit

csillogo2022. június 27. 17:37

@Gaffer: köszönöm, így érzek én is.
Kedves Tíbor -💛- gratulálok szép versedhez!

jocker2022. június 27. 17:33

Érdekes az eszmefuttatásod a magányról...
Poétaöleléssel: mély tiszteletem!
jocker/Kíber/Feri

miriam2022. június 27. 15:49

Kivételes hangulatú "álom-mese"... magával ragad és úgy "hallgattam" volna még...
Szeretettel, Miriam

Gaffer2022. június 27. 14:32

Habár mély és bánatos magányról szól a versed, mégis a szépség gyönyörködik belőle rám...

John-Bordas2022. június 27. 14:24

Abszolút gyöngyszem! Nagyon szépen megírt kitűnő vers, nagy 💖💖 gratulálok hozzá ölel János szeretettel

Sanyipapa2022. június 27. 14:09

Szép, meghitt
❤(14)
Sanyi

Zsuzsa03022022. június 27. 13:59

Megható, szép versedhez szeretettel,
elismeréssel, szívvel gratulálok!
Szép napot, jó egészséget kívánok:
Zsuzsa

lilapetunia2022. június 27. 12:16

Szívvel és szeretettel gratulálok szép versedhez,
Márta

Szickey_Me2022. június 27. 11:33

@S.MikoAgnes: 🤗

S.MikoAgnes2022. június 27. 11:28

"szívemben a mersz a félsszel harcot vívott,"

Nagyon saját érzés. Így telt fél életem...ébren is.
Csigaház: most a fájdalom zár bele....
Remek alkotásodhoz hatalmas 💓 -vel gratulálok:
Ági

Taki2022. június 27. 11:16

Szép, szomorkás álomversed szívelem!
Laci

JohanAlexander2022. június 27. 11:07

Nagyszerű vers! Szívet ér és figyelőmet küldöm.

Szickey_Me2022. június 27. 11:03

@teve: remekül mondtad.

teve2022. június 27. 10:44

Csak befelé vezet kiút. Nagyszerű vers, még sokszor el fogom olvasni.

S_Patricia2022. június 27. 10:41

Csendes, bezárkózó csigaház allegória, a magány jelképe. Szívvel gratulálok.

Andicsek2022. június 27. 10:25

A tavaszi szél, ha besodort egy szirmot,
vagy fagy elől surrant be sápadt fénysugár,
szívemben a mersz a félsszel harcot vívott,
s vesztes volt örökre a végső kapunál.

Megható mégis oly szép verset alkotál, kedves Tibor.
Őszinte szívvel és szeretettel: Andi

Szickey_Me2022. június 27. 10:23

Érdekesnek találtam az egyik verskategóriaborítékot, vagy talán mindkettőt... de ez csak az én kis sajátbutaságom, elnézést. 😊... és bár kibontogatható lenne, miért is, én mégsem zavarnék vele.
Nagyon érzem, ami a versedben történik, és képzeld csak, nekem belőlük is van 🐌, olyannyira. Kívül, belül, ki tudja? 😊
A sorokban tehát én kedves, komoly, finoman hangzatos, tartalomszerető, engem szembetekintően, némiképp létérdesebben is elfogadóan megnyugtató, őszintearomájú és semmiképp sem idegenebb gondolatokat olvashattam, és emellett újra érezhettem kedves 49 picit emelkedett díszvonzalmait is, ha lehetséges.
Jó, hogy ezt a kellemestizenkettes verset Te írtad meg, kedves 49.
Köszönöm szépen,
Szickey

gypodor2022. június 27. 10:05

Remek és kifejező álomvers. Magány, de van benne meghittség
2.
Szívvel
Gyuri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom