Szerző
Vers

A verset eddig 599 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2009. december 23.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Frankovics György

Visszatérés

Végig egy folyosón, minek végén egy kapu áll
igen, eljutottam odáig, hogy megálljak egy kapunál.
Hátranézek, s látom utam labirintus
élet utánam, s előttem halál-tus.

Szemem becsukódik, s látni vélem a fényt
mely átszűrődik a kapun, s hívogat csaliként.
döntenem most kell, mert túl késő már soha
de ebben a pillanatban ez a kérdés mostoha.

Valami visszatart nem enged, nem ereszt
ez honvágy, s a hazám iránt érzett szeretet.
Szüleimet elhagyni soha nem tudom,
könyörgök, ne rántsatok ki e választó kapun!

S mikor végre vége és leült a kavar
csend van, s minden visszaáll hamar.
Újra élni, s élni újra nem ugyanaz
köszönöm édes Istenem, hogy folytathatom utamat...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom