[kiszáradt a nyár]
kiszáradt a nyár,
a nap medrében
homokcsendélet.
perzsel a part,
úttalan szavakat éget.
mintha a kezdet lenne a vége -
nincs köztes semmi,
csak beleszédül az ember
a változás nemlétébe.
pattogó máz a tényeken.
látszatokból rak falakat:
még ölelne a kar,
a kilátástalan
mozdulatba beleakad.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Callypso2022. október 30. 08:56
Sokkal több ez a vers, mint amit első olvasásra látni enged... Remekmű lett, szeretettel gratulálok hozzá!
Pera76(szerző)2022. augusztus 1. 10:44
Nagyon köszönök minden itt hagyott gondolatot, ajánlásokat, tetszikeléseket!
Legyünk jók, mert amennyi erővel rosszak lehetnénk, inkább a másik oldalba fektessünk energiát... még egyszer köszönetek!
Molnar-Jolan2022. július 30. 10:13
Letisztult, kerek, tömény.
tatika2022. július 17. 07:43
Remek alkotásodhoz szívvel gratulálok. Szeretettel Éva.
Emperatriz2022. július 16. 23:49
Fájóan gyönyörű, de talán ha esik egy kis eső, akkor a nap medre megtelik vízzel! Kívánom, hogy így legyen! 🌈
Emperatriz2022. július 16. 23:48
Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.
Mikijozsa2022. július 15. 08:44
szomorú versed jelzi, hogy a sors mostanában mostoha
Sok szeretettel gratulálok szível
Leslie20162022. július 15. 08:09
Szomorkás remek alkotás.
Szívet adtam versedre.
László
Napsugar06072022. július 14. 17:19
kiszáradt a nyár,
a nap medrében
homokcsendélet.
perzsel a part,
úttalan szavakat éget.- szép szóképek. Sokszor félünk a változsától , és inkább belesüppedünk egy negatív élethelyzetben, mert félünk a változás még rosszabbat hozhat. Számomra ez jött le, ehhez párosul élhethelyzetem. Érdekes egyedi a versed, mint mindig. Gratulálok
feketerozsa2022. július 13. 20:41
Nagyon szép gratulálok versedhez. Andi
lnagypet2022. július 13. 16:20
Jól kiszárított anyagok lemorzsolódó érzés-porszemeiből,
új eleven történések gerjesztenek lírai homokvihart,
különleges művészi alkotás, figyelmet érdemel!
Szívvel, szeretettel: Z Nagy L
csillogo2022. július 12. 17:30
Szép ez a vers akárhogyis... kútmély a vers, igen, mibe a töprengő szavak
mint az ebihalak felnőnének, meg mi emberek is, HA...
kellenének az ölelő karok💗🤗🙏
jusziko2022. július 12. 13:47
Nem tudom mi hozta ki Belőled e verset, de nagyon, hogy úgy mondjam időszerű érzet. Kútmély, mégis tetszik.
Taki2022. július 12. 10:10
Én több réteget is érzek szépséges versedben! Szívelem!
Laci
biborcsiga2022. július 11. 20:25
de szép
orpheus35352022. július 11. 18:20
a változás nemléte az állandóság léte, nehéz kérdés, jó, hogy felvetetted!
B...yL...o2022. július 11. 18:18
"Homolcsendélet"-ben "még ölelne a kar," de már "kilátástalan".
Kiváló vers. Gratulálok:
László
RudolfB2022. július 11. 12:57
Klassz!(homokcsendélet- hm, ilyenekért szeretek időzni nálad!)
kosa2022. július 10. 23:03
nagyon jó.
csillogo2022. július 10. 21:58
💜
John-Bordas2022. július 10. 21:56
Drága Évike,ez valóban "perzseloen" szomorú hangulatú vers,albeit jól megírt kitűnő vers, nagy 💖 olvastam ölel János szeretettel
Zsuzsa03022022. július 10. 20:13
Kitűnő, szép versedet szeretettel,
elismeréssel, szívvel olvastam!
Gratulálok megírásához!
További sikeres alkotói napokat kívánok:
Zsuzsa
feri572022. július 10. 19:54
Kiváló, szép alkotás Éva.
Szívvel olvastam.
Feri
MarcziM.Mathias2022. július 10. 19:52
Érthető, szép vers!
Szívvel:
Mathias
vendel2022. július 10. 19:44
Remek versednél, szívet hagyok! Neubauer
gypodor2022. július 10. 19:18
pattogó máz a tényeken.
látszatokból rak falakat:
még ölelne a kar,
a kilátástalan
mozdulatba beleakad.
Kifejező sorok. Remekül megírtad
Szívvel
Gyuri
955kondoros2022. július 10. 19:04
Kedves Éva Erika!Igazán tetszik!! "csak beleszédül az ember a változás nemlétébe." Szívvel szeretettel:András