Kicsi erdőm
Álomittasan szemeim épphogy kinyitom,
és azonnal te vagy az első gondolatom.
Te, kicsi erdőm, hova sietek serényen,
hol lábam naponta járja ismert ösvényed.
Hallom madarad sürgető szavát:
Mire vársz? Ne lustálkodj! Pattanj már!
Hallom hívogató kiáltásod,
s rögvest ki is vet az ágy magából.
Fel cipőm, ki oly igen megviselt,
ki minden hajnalt velem elvisel!
Indulj! Ne piszmogj! Ne vacakolj már!
Zárd az ajtót, s hagyd ott, mi nagyon fáj!
S én szót fogadok, boldogan indulok,
utcánk végén ösvényemre fordulok.
Fel a dombra, mi nemrég magas hegynek tűnt,
melyre ha felkaptattam, testem kimerült.
Most már észre sem veszem, ha felérek,
dombbá szelídült szívem közepében.
Járom szokott ösvényem porzó útvonalát,
nézem pusztuló fáinak elárvult sorát.
Istenem, miért hagyod fáid hervatagon?
Miért hagyod, hogy nyáron levél földre hulljon?
Nincs még itt az idő, hisz most forró nyár van,
nincs ideje ősznek, csendes nyugalmának.
Fájón nézek ösvényemnek meggyötört fáira,
kik megadják magukat a Nap sugarainak.
Meghalnak, elporladnak csendben, hangtalanul,
s én velük pusztulok keseregve, szótlanul.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
MarcziM.Mathias2022. szeptember 30. 20:37
Olyan szép verseket írsz, de tényleg!!
Szívvel olvasgatom őket:
Mathias
gypodor2022. augusztus 25. 10:15
Hallom madarad sürgető szavát:
Mire vársz? Ne lustálkodj! Pattanj már!
Hallom hívogató kiáltásod,
s rögvest ki is vet az ágy magából.
Aktuális és szép egyszerre
Szívvel
Gyuri
NoemiEniko2022. augusztus 24. 16:28
Kedves Enikő, druszám! Csodás természet versednél hatalmas szívet hagyok. Gratulálok! Szívvel Noémi Enikő
kicsikincsem2022. augusztus 24. 11:23
Szomorún-szép versedhez szívvel gratulálok!
Ilona
S.MikoAgnes2022. augusztus 24. 10:39
"dombbá szelídült szívem közepében."
Nagyon szép, költői sor, Enikőm!
"Fájón nézek ösvényemnek meggyötört fáira,
kik megadják magukat a Nap sugarainak.
Meghalnak, elporladnak csendben, hangtalanul,
s én velük pusztulok keseregve, szótlanul."
Az erdő szenvedése és a Te együttérző, érzékeny lelked fájdalma ,
igen kifejező párhuzam.
Nagyon tetsző versed mellett nagy 💓-em szeretetteli ölelésemmel:
Ági
Taki2022. augusztus 24. 09:37
Élmény volt Veled kelni, és a Te erdődet járni! Remek versed szívelem!
Laci
Zotyo19662022. augusztus 24. 08:28
Az emberiség fokozatosan zsugorítja azt a természetet, amibe belekellene simulnia. Hiszen mily jó azokon az ösvényeken feloldani a terheket.
Zoltán
Detti2022. augusztus 24. 07:46
Nagyon szép természet vers, elismerő szívet hagytam!
Üdvözlettel: Betti
S_Patricia2022. augusztus 23. 22:30
Nagyon szép és szomorú is egyben, együttérző vers. Szívvel gratulálok.
5367712022. augusztus 23. 20:28
Gyönyörű természetvers a maga keserűségével együtt. Szívvel gratulálok!
József
feri572022. augusztus 23. 20:10
Szomorú, nagyon szép alkotás Enikő.
Szívvel olvastam és várom a következő versedet is.
Kedves Enikő, szeretettel látlak én is a versemnél.
Üdvözlettel.
Feri
JohanAlexander2022. augusztus 23. 19:36
Enikő, szívet érdemel remek versed.
Mikijozsa2022. augusztus 23. 18:48
helyesbitek ösvényekről akartam irni
Mikijozsa2022. augusztus 23. 18:44
fontos a vers főleg az örvények amiről szépet irtál