Társtalanság
A halálnak nem számít, nem válogat,
kapzsin gyűjt lelkeket, teste rideg,
sóváran jön mindig újabb áldozat,
de magányos szíve nem kell senkinek.
Egyedül bolyong éjt nappallá téve,
libabőr somolyog végtelen kezein,
keseredettségben maga elé réved,
szürkehályog pihen a szemein.
Senkije nincs, nem is volt tán soha,
felemészti társtalan élete,
magán kacag folyton az ostoba,
de hamar elszáll boldogságérzete.
Hát megunja a lomha évődését,
magából egy tépett alakot alkot,
elfuvolázza neki csendes zenéjét,
kaszájából készít neki karmot.
Savanyú citrom az alak mosolya,
bizonytalan jelenik meg áttetsző képe,
a halál kárhozatát cipeli rokona,
s útnak erednek kéz a kézbe.
Csak egy kelletlen rozsda a vasnak
a fekete szemű szomorú halál,
de barátra lelt, ki mellette ballag,
és örök társa lett a didergő magány.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
daneei2022. november 10. 16:02
Remek gondolatok,Szívvel olvastam.
lnagypet2022. november 4. 20:23
A magányban és a halálban is társtalanok vagyunk, irodalmi
párhuzamot vontál művészi kifejezőeszközökkel,tehetséged
színes ceruzájával! Szívvel gratulálok kedves költőnő!
Szeretettel: Z Nagy L
Törölt tag2022. november 4. 12:54
Törölt hozzászólás.
molnarne2022. november 4. 09:25
Szomorú soraidat szeretettel szívvel olvastam:ICA
szalay2022. november 4. 09:17
kedves Judit,különleges !!
gratulálok István (1O)
JohanAlexander2022. november 4. 07:24
Judit, nagy szívvel...
orpheus35352022. november 4. 06:38
Micsoda halálábrázolás! Tetszett!
Szeretettel:
Ildikó
John-Bordas2022. november 4. 02:47
Rendkívüli és rendkívül rendhagyó ez a versed drága Juditka,a halál megszemelyesitese érdekes vállalkozás,a vers,ahogy mondtam eredeti ezért szívet érdemelt, ölellek szeretettel János
m.falvay2022. november 3. 21:50
Kedves Juditka !
Szokatlan ez a téma Tőled aki eddig leginkább az élet örömeiről daloltál . Remélem , csak a holtak napi aktualitás íratta Veled ezt a verset .
Nagyon rossz színben tünteted fel szegény komát , pedig nem tehet ő semmiről .A magány mint a halál társa bizarr gondolat , hiszen a magány elől sokan hozzá menekülnek .
Várom olvasásra életvidám csodás verseidet .
Most is szívvel olvastalak .
Miki
Zsuzsa03022022. november 3. 19:22
Szép, szomorú verset írtál.
Szeretettel, szívvel olvastam.
Gratulálok:
Zsuzsa
feri572022. november 3. 18:20
Szomorú sorok Judit.
Szívvel.
Feri
feri572022. november 3. 18:19
kiváló szép alkotásod Judit tetszik.
Szívvel olvastam.
Feri