Szerző
Bölcsföldi István

Bölcsföldi István

Életkor: 53 év
Népszerűség: 1 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 688 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. január 4.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Bölcsföldi István

Tűnődés

Egy porszemnek születtem e földre, nem másnak, amerre fúj a szél, haladok.
Visz messze egyre messzebb gördülve,
csikorogva az élet nagy vízén evezek.

Ki tudja meddig? Ki tudja hová visz a sors? A nagy tengeren, mint anya
gyermekét, hol ápolva, hol eltakarva,
sodródok meztelen.

Lesz egy part, ahol majd megállok,
s hajóm a révbe ér közben tűnődve gondolok a régi múltra, megtettem-e mindent amit a sors remélt!

Ha majd viszitek zokogva elesett testemet eltenni a múltnak.
Rájöttök majd, hogy porszemek
voltunk, annak születtünk és a múltnak.

2008.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


MeKy2010. január 7. 13:48

Engem megfogott....szép:)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom