A hallgatásra ért meg az időm
Lassan súlyosodik a csönd,
csak az eső veri az ablakot -
növekvő légszomj szorongat.
Miféle roppant erők lökik
sorsunkat a végső cél felé?
Lávafolyamként gördül az idő,
s halad valami más felé,
mely ma még körvonalazatlan.
Nemzedékről nemzedékre
tanuljuk újra, mit már tudunk:
a történelem ismétli magát,
mi is ismételjük önmagunkat.
Hány élet kell ahhoz,
hogy ezt végre megértsük?
A versek világán túl,
a képzeletben él, ami volt,
minden hajnalt és napot,
az érzés síkját, egy mozdulatot
kezében tart a múlt,
s mint ajándékot, tárja elénk.
Megannyi jel: jó és rossz,
de sosem egyedül, mindig Veled!
Amit én akkor mondtam, Te hitted,
miközben én már tudtam,
hogy haldoklik az igazság.
Így hamis prófétává váltam,
mint kétkedő, hitetlen Tamás.
Meghasonlok már ebben
a magát megalázó országban,
nem hittem, hogy fehérek között
oly ritka lesz az európai.
Önmagamból is kiábrándulva
nem akarok többé sem ó-,
sem újmagyar lenni.
A hallgatásra ért meg az időm.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Csendhangjai2022. december 17. 10:46
Remek megírt műved,
nagy igazságok hordozója!
Gratulálok!
Klára
amer(szerző)2022. november 21. 08:37
Köszönöm a figyelmeteket!
Madmi2022. november 20. 21:47
Alkotásodnál szívvel jártam: Adriana
B...yL...o2022. november 16. 18:51
Kissé keserű, de nagyon őszinte.
Kiváló vers.
Gratulálok:
László
kicsikincsem2022. november 16. 11:17
Kivételes alkotás... szívvel gratulálok!
Ilona
CD57.sz2022. november 15. 18:18
Elismerő szívvel, szeretettel
gratulálok versedhez:
Klári
daneei2022. november 15. 18:08
Szívvel gratulálok, Remek alkotás!
barnaby2022. november 15. 11:34
Megértelek...én sem látok kiutat ebből a rémalomszerű valóságból...zombivá valtak az emberek, nem érdekli a valóság.. súlyos trauma lesz az ébredés, ha egyáltalán sor kerül rá...
szalay2022. november 15. 10:37
kedves János,megérintően remek alkotás !!
baráti üdv István (13)
gypodor2022. november 15. 07:17
Nemzedékről nemzedékre
tanuljuk újra, mit már tudunk:
a történelem ismétli magát,
mi is ismételjük önmagunkat.
NEKEM A NAP VERSE
12.
Gyuri
feri572022. november 15. 06:13
Remek, szép és kiváló alkotásod Amer.
11. Szívvel olvastam.
Üdvözlettel.
Feri
m.falvay2022. november 14. 23:20
Nagyszerű őszinte gondolatok .
Szívvel Miki
amalina2022. november 14. 18:19
Nagyon jó vers; szívvel gratulálok!:
éva amalina
Pflugerfefi2022. november 14. 17:42
Hatalmas alkotás!
"Önmagamból is kiábrándulva
nem akarok többé sem ó-,
sem újmagyar lenni.
A hallgatásra ért meg az időm."
Szivet hagyva gratulálok!
Feri.
Motta2022. november 14. 17:28
Tetszik a versed.
Szívvel olvastalak.
Motta
surrender2022. november 14. 17:16
Visszatérő leszek itt. Köszönöm
orpheus35352022. november 14. 17:08
Meghasonlok már ebben
a magát megalázó országban,
nem hittem, hogy fehérek között
oly ritka lesz az európai.
Nagy vers!
Ildikó
Zsuzsa03022022. november 14. 16:56
Elgondolkodtató, nagyszerű emlékverset írtál.
Szeretettel, szívvel olvastam.
Jó egészséget, szép napokat kívánok:
Zsuzsa