Szerző
Pál Zoltán

Pál Zoltán

Életkor: 28 év
Népszerűség: 10 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 768 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. január 4.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Pál Zoltán

Ordító csend

Mélyen éget a kín,
Fáj, és mégis élvezem.
Holnap majd újra,
Megtisztulva vétkezem.

Köpök rátok harangok,
Nem szóltok ti semmit.
Hamisan kongtok csak,
Undorító senkik.

Becsukom szemem,
És mégis szédülök,
Mert rohad a világ,
Veletek, nélkülük.

Károgjatok varjak,
Egymásnak se hisztek.
Vérből van a víz,
Mit korsótokba visztek.

Csóknak hiszitek,
Mi harapás volna.
Ölelitek egymást,
Gyűlölettel fojtva.

Szétnéztem,
De már bánom.
Inkább alszom tovább,
Ostobán élve álmom.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


mezeimarianna2010. január 6. 04:59

Bár segíthetnék, hogy másképp láss...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom