A patak mélyén
A patak mélyén alszom, s minden
csak homályos és hajnali,
a Nap az égen, a hangok ébren
nem tartanak, nem hallani.
Virágzik a moszat, s gyöngyöz
hűs figurát a buborék,
megszánom a Föld gyermekét,
mert oly suta és nyomorék.
Meghallgatom szűk imáját,
mely önmagára korlátoz,
békét, enyhet és hibáját
viselje, ki nem hordoz
bűnt és tiszta annyira még,
hogy embriója értékes,
ilyen nincs, és nem is elég
rákenni, mi kérdéses.
Lenn a mélyben tisztán, szépen
elhallgatom dalotok,
csöndben lapul szelíd lényem,
de közben is haladok.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
MarcziM.Mathias2023. január 19. 14:21
Szívvel gratulálok:
Mathias
Evanna2023. január 14. 16:53
Kavics vagyok, s e szép dalt hallgatom... szívvel!
Éva
CD57.sz2023. január 14. 15:17
Szeretettel, szívvel gratulálok versedhez:
Klári
orpheus35352023. január 14. 11:34
csöndben lapul szelíd lényem,
de közben is haladok
Nagyon tetszett, hogy így is lehet haladni.
Ildikó
feri572023. január 14. 10:53
Remek alkotás Attila.
Szívvel gratulálok.
Feri