Elrontott kezdet
Nem ismerlek, volt igaz, ám ez már a múlt,
Most szeretlek, mint egy vad, békés háborút.
Te is így vagy, ne tagadd át egy életen,
Hiszen vágyad csitulni úgyis képtelen!
Én sem bánom, ami volt, csak azt, ami nem,
Ezért várom annyiszor, maradj ölemben.
Pótolni már nem lehet úgysem, ami szent,
Sorsunk elszáll a világ és a kor felett.
De mi ketten lehettünk volna... Ne feledd!
Ha elrontva mégsem lett volna a kezdet...
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
feri572023. január 15. 08:28
Remek élethű alkotás Róbert.
Szívvel gratulálok.
Feri