Szerző
Dóka György

Dóka György

Népszerűség: 60 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 632 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. január 14.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (11)

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Dóka György

Már vigyázzatok Rá...

S majd meghalunk oly szépen mi is, mint
hullott-tollú tavaszi reggelek halnak madarak tátott csőrein;
és erdős, hűs ligetek alá vetkezi magát csontjaink roppanó
fehér fényessége, amikor eljön az Idő.
Csak elfekszünk szem-lehunyt álmok tarka végtelenén
s talán szép hangokon átmosott hulló hajnalok ölében ringatjuk
elféltett lelkeinket.
De ma még dúdolva szeretjük egymást ölelve
erdős, hűs ligetek csókos útjain s pirulva nézzük szeplős alkonyok
nyitva felejtett szemérmes némaságát.

Barátnőm dolgozik, a kedves... s ha el van:
messzire járó talpas magányát féltem csak mindig én
és akkor úgy hiányzik.
Már vigyázzatok rá, mert kedves Ő,
s szelíden kócolt hajnalok leheletét viszi magában
ha indul fel-felnyíló boldog nappalokon.
És boldog is, --- büszke rám, hogy rajzokkal szépítem
szépre font csókjait s mások csodálnak.
Pedig "csak" rajzolok, és semmi az... de tudja Ő, hogy nem;
s nevet s legyint ha szólok, mert bennük élek én már és Ő így szeret.
Vigyázzatok rá ezért, mert úgy elóv bajoktól engem is
e hamis, eltáruló világban
ahol meleg magányban elérnek s felélnek mind a percek;
de néha még virágokat s álmokat szorít magához,
kacéran apró mosolyokkal karolja lelkének fáradalmát
s olykor oly szomorú lesz felhő-festett borús, nagy Ég alatt.

Szép szemű; olyan, mint ti s mi mind, --
kis rímeket s dalokat hord szíve dombjai alatt,
de szárnyra engedni őket félti még...
S dúdolva jár ha Nap süt, vállára elnyílott hajnal szirmai simulnak
s hűs, csodás ligetek emlékéről mesél.
Már szeressétek ti is, mert hullató eső pettyezett könnyeit csillogja
néha álom látta szempillák között s olyankor félőn hűs vigaszra
s csókra vár.
De most könnyű kedvű még... Égre harsogó bokrok lengő ágait
simítja ujjhegyével, s amíg Napba nevet: szívében
fényre-boldog öröm aprócska lángja ami remeg és szeretni s égni tanul.

Már féltsétek Őt, mert védtelen s álmokkal telt Remények pelyheit
festi szépre napesti sóhajokkal, ha hozzám szereti magát
pirulós alkonyatkor.
Kedves Ő; álmokkal szépül -- vidám olyankor,
s nem tudja
hogyha néha szomorúbb, bús, napokon
sóhajos ligetek fedetlen útját járom: vágy-nehéz illata ölel magába,
oly boldog vagyok én s Rá,
csak Rá gondolok.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


dokagyuri(szerző)2010. március 19. 06:55

nem szabad sírnunk... a könnyekkel takarékoskodnunk kell, hiszen rájuk szorulunk minduntalan.

Kicsikinga2010. március 18. 14:23

Dokagyuri,

most, hogy olvasom a versedet olyan érzésem van, hogy én, aki a szerelembe is szerelmes vagyok, a szeretetet a legnagyobb kincsünknek tartom, szeretném megköszönni, hogy két kezedben tartott szívedet kitártad felénk. Vigyázunk rá, nem fog megsérülni!
Ahogy Te szeretted(múlt idő?) Őt, féltőn, óvón csupa simogatás minden szavad! Nem szégyen sírni...én sírok

dokagyuri(szerző)2010. február 8. 21:38

Köszönöm, szumi!
Köszönöm, gina!
Köszönöm, Alyz!

Köszönöm nektek.....

szumi2010. február 8. 20:12

Hűűű! :-)))
Ezt a versed elolvastam kétszer,de még visszatérek,mert nem tudom itt hagyni! Egyszerűen olvasni KELL! :-)))
Köszönöm,hogy megírtad.Gyönyörű.
Szívecske jár érte.

dukaigina2010. január 25. 11:52

Ez gyönyörű,.mindíg elvarázsolsz a verseiddel.
Gina

Alyz2010. január 25. 11:13

''S majd meghalunk oly szépen mi is,
..
..
..s talán szép hangokon átmosott hulló hajnalok ölében ringatjuk
elféltett lelkeinket. ''

:):)

dokagyuri(szerző)2010. január 24. 23:10

lassan-lassan igen. :-)) legalábbis amiket fel szeretnék tenni még, hogy a koncepcióm teljes legyen és lezárt kerek egész.

janow2010. január 24. 19:50

Remélem, azért a versek nem fogynak el...

Baráti üdv.

dokagyuri(szerző)2010. január 24. 16:55

jaj nekem... :-))

karolyfi2010. január 24. 09:40

Szia...:-)
Jobb későn, mint soha. Figyellek.

dokagyuri(szerző)2010. január 18. 21:08

Köszönöm, Barbi! Akkor vigyázzatok rám... :-)
És persze egymásra is és legyetek jók...nekem olyan nehéz...

Sz.Barbi2010. január 18. 19:48

Ajaj....nagyon gyönyörű.....rád is vigyáznunk kell. többek közt azért is h ilyen szépségeket irj nekünk!!Gratulálok:)

dokagyuri(szerző)2010. január 16. 20:51

Ági, Kincses! Nagyon köszönöm,köszönöm!

szalaikincses2010. január 16. 18:20

Monumentális... gyönyörű...

'S majd meghalunk oly szépen mi is, mint
hullott-tollú tavaszi reggelek halnak madarak tátott csőrein;
és erdős, hűs ligetek alá vetkezi magát csontjaink roppanó
fehér fényessége, amikor eljön az Idő. '
-ezen meg nem lehet nem-sírni... jajjjj....

hamoriagi2010. január 16. 18:07

Annyi mindent mond el ez a vers, újra és újra kell olvasni. Gratulálok: Ági

dokagyuri(szerző)2010. január 16. 06:46

Köszönöm,Marianna!

mezeimarianna2010. január 16. 05:05

''Szeliden kócolt hajnalok leheletét viszi magában''-és idézhetném még miért szép!!:))Gratulálok!!!Szép vallomás!:))

dokagyuri(szerző)2010. január 15. 22:57

Janow! Justice! Igen! Most már kell...meglátod a soron következő verseknél; még folytatódik a vers-ciklus kb 8-9 vers erejéig.Ígérem végigvezetem a tartalmi vonalat a sorrendet illetően, s laddigra lassan-lassan elfogynak a versek. :-((

dokagyuri(szerző)2010. január 15. 22:52

Jaj! Olyan kedvesek vagytok! S én olyan meghatódott most... Irénke, Alyz, gj2k!Köszönöm, köszönöm!

Justice2010. január 15. 19:00

Szia Gyuri! Kedves Tőled a kedves dicsérete. ''kis rímeket, dalokat hord szíve dombjai alatt.'' Szépen ringattak soraid és jó folytatása ez a megkezdett ciklusoknak. Gratulál üdvözlettel: János

gj2k2010. január 15. 16:04

Nagyon jó a vers, én sajnos elvesztem a sok jelző között. Szerintem a kevesebb néha több. De tény, hogy én ilyen szépeket talán sosem tudok majd írni. Gratula!

janow2010. január 15. 15:31

Szép, eredeti stílusú vers. Csak egyet nem értek (esküszöm, nem kötekedni akarok): miért a címben a ''Már''? Eddig nem kellett vigyázni, most már igen?

Gratulálok, janow

Alyz2010. január 15. 11:11

..ehhez most nincs szavam..lélegzetelállítóan szép.. :):)

narnia2010. január 15. 10:38

Mondtam már sokszor, hogy nem jutok szóhoz ....

... na most se.

Elkérhetem?
ide : www.egykisolvasnivalo.blog.hu

persze a neved és a poet feltüntetésével

Léééééééééééégysziiiii

olyan ....
Olyan ....
... érted azt Te !

M.

irenke2010. január 15. 08:01

Gyurikám Kedves,jó olvasni szép szerelmes szived nytását,és ahogy beengedsz közben minket is,...igy igazi társaid,szeretteid,és persze védelmezőid is leszünk!
Már vigyázunk Rátok:Legyetek örökké boldogok!
Szeretettel :)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom