Halottak emlékére
A halottak emlékére gyertyát gyújtok.
Sírok között őz-, szarvaslábnyomok.
A temető virágos, csendes, nyugodt.
Beteljesült és beteljesületlen sorsok,
Már csak kőbevésett nevek és számok.
A gyertya táncoló kék lángját nézem.
Tovatűnt időkre merengve emlékezem.
Egy ismeretlen erő a torkomat szorítja.
A szerencsés életnek vajon mi a titka?
Jeges szél támad, ostorát vadul csapkodja,
Sodrása kavarog a sírkertben sírról sírra.
Szürke felhők tornya hóterhét kibontja.
A sűrű hóesésben egy könnyű kis hópihe,
Mint fátyolszárnyú, óvatlan hófehér pille
Az arcomra száll, halálát mit sem sejtve.
Ennyi az élet, egy pillangó röpke élete.
Egy sóhajra is elolvadó hópelyhecske.
Egy könnycseppben kialvó gyertya fénye.
Némán elmélkedem a csendben, és a béke
Nesztelen fészket rak mélázó lelkemben.
Hirtelen talán a küzdés örökös kényszere,
Talán a kódolt életösztön hatalmas ereje
Visszahoz az idővel hadban álló életbe.
Mielőtt a "béke poraira" fejfádra kerülne,
Tovább, a földi útnak még nincs itt vége!
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Szickey_Me2023. február 21. 00:16
A nehezebb érzések, a mélységek, valamint a felemelőbb képek, mozzanatok, helyzetpillanatok gyűjteménye ez a vers.
Mintha meg is tudnék picit fájdalmasabb botlani a sorok közti figyelmes sétám során, hol pedig mintha mégis kapnék a picilapockákra egy-egy apróbb, de pont a nekem való szárnyakat ... az elkövetkezendőkre, még itt a földön.
Szerettem. Szerettem, hogy megismerteti a vers a nehezet, a tollkönnyű és röptető mellett is.
A sűrűbb, majdhogynem egyhossz soroknak is van egy olyan hangulata, mint sétálni a kimagasló kősírok között az életen ...
Köszönöm szépen, kedves M.B.!
Szickey
Madmi2023. február 5. 23:18
Elgondolkodtató versedhez szívet csatolok: Adriana
MarcziM.Mathias2023. február 3. 17:07
Ez a vers, komoly költemény!!
Szívvel gratulálok:
Mathias
HanyeczKaroly2023. február 2. 19:38
Nagyon szépen írsz az élet törékenységéről!
Milyen mulandó, mégis micsoda érték:
Felfoghatjuk Istent, a szeretet fontosságát,
és ha eljön az idő, átléphetünk a Mennybe.
Köszönöm, hogy olvashattam megfontolandó gondolataidat!
Szívvel, szeretettel: Karcsi
orpheus35352023. január 31. 16:08
Ennyi az élet, egy pillangó röpke élete.
Egy sóhajra is elolvadó hópelyhecske.
Szép hasonlítás.
Ildikó
Sznearanka2023. január 30. 18:40
Szép költői képekkel és rímekkel. Szeretettel gratulálok, versedet kedvencnek jelöltem.
Navir2023. január 29. 13:01
Nagyszerű, elgondolkodtató vers nagy igazságokkal.
Szívet hagyva gratulálok!
Szeretettel:
Navir
orpheus35352023. január 29. 07:46
Küzdelmes élet, komoly vers.
Ildikó
John-Bordas2023. január 28. 17:21
Jól megirt szép versedet nagy szívvel olvastam ölel János szeretettel
Cila032023. január 28. 17:15
Elmélkedés a halálról, halottakról? Bizony félünk, bizakodunk, élünk, de hogy mennyire törékenyek vagyunk? Egyik percben még itt, a másikban már sehol.
Remek vers.
Magdi